Hibridek,  Történelem

Bodri a róka-kutya

Az állatvilágban egyáltalán nem ritka jelenség a különböző rokon fajok keveredése, vagy szándékos keverése. Gondoljunk csak a liger (tigris + oroszlán) vagy a geep (kecske + birka) hibridekre. A legismertebb talán a farkas-kutya (wolf-dog) hibrid, aminek háziállatként tartása az Egyesült Államokban igen nagy népszerűségnek örvend. Persze farkas hibridet tartani nem éppen veszélytelen, hiszen ezek az állatok sokkal inkább farkasként, mint kutyaként viselkednek. Nem beszélve a hétköznapi kutyáktól igencsak eltérő testi adottságaikról. Cesar Millan munkásságának talán legérdekesebb darabja volt, amikor a farkas hibridekkel kapcsolatos problémákat szemléltette egy  4 részes extra sorozatban (Wolf-Dogs: Out of the Wild, 2010). A legtöbb országban ezért az ilyen hibridek létrehozása, és tartása tiltott, vagy szigorúan engedélyhez kötött, államilag felügyelt. Oroszországban például katonai célokra államilag tenyésztik és képzik ki őket.

Farkas-kutya hibrid

 

A farkasokon kívül hallhattunk már prérifarkas-kutya (coydog vagy dogotes) hibridekről is. A prérifarkasok és a farkasok egyébként nem csak kutyákkal, hanem egymással is keverednek időnként, ezekből a keresztezésekből születnek a coywolf hibridek. Az ilyen hibridek általában termékenyek, pár generáción át  sikeresen tenyészthetők. (Több indián kutyafajta állományát így alakították ki az amerikai őslakosok.) Az ausztrál vadkutyák vagyis a dingók, és a sakálok szintén keverednek alkalmanként háziasított rokonaikkal. Sőt ugye bizonyos modern fajtákat – mint például a csehszlovák farkaskutya, vagy az ausztrál cattle dog – farkasok vagy dingók bekeverésével hoztak létre.

Prérifarkas-kutya hibridek tudatos tenyésztése Amerikában

 

No de mi a helyzet a rókákkal?

Mindig is foglalkoztatott, hogy vajon milyen állatok képesek keveredni még a kutyával, hiszen a kutyafélék családja 15 fajt foglal magába. Közéjük tartoznak a rókák is. Ennek ellenére még sosem hallottam arról, hogy ez a két faj képes lenne közös utódot létrehozni.  Még a szituációt is nehéz lenne elképzelni, már csak azért is mert ősi ellenségek.  Vagy lehetséges lenne, hogy egy kézben, emberek és kutyák között nevelt róka hajlandó lenne önként párzani egy kutyával?

Az 1900-as évek legelején a lapok hüledezve számoltak be arról a fővárosban tartott kutyakiállításról, aminek legnagyobb attrakciója egy Bodri nevű róka-kutya volt. Egész pontosan egy kutya és egy vörös róka keresztezéséből származó állat. Hogy milyen fajtájú kan kutyával keveredett a nőstény róka, arról minden forrás másképp szólt. Egyesek szerint vizsla, mások szerint uszkár volt az apa. Állítólag ő volt a világon a második ilyen eset, korábban Skóciából hallottak hasonlóról. Bár a lapok mindkét esettel sokat foglalkoztak, a tudósok csak a fejüket ingatták, nem hittek abban, hogy lehetséges lenne ilyesfajta kereszteződés. A Budapesten kiállított példány Nagyszebenből érkezett, gazdája Fehérdy Gyula még egy rögtönzött kis bemutatót is tartott a helyszínen az állat képességeiből. Állította, hogy a róka-kutya kiváló vadász, ami felmenőit tekintve nem is lenne olyan meglepő. Az állat hatalmas feltűnést keltett, mindenki látni akarta. Az elbeszélések szerint „A vörös színű, rókanagyságú állat szőre nem olyan tömött, mint a rókáé és a farka sem olyan lompos, a füle kajla.” – Hazánk, 1902.04.02. Az érdeklődők egy része állítólag csalódottan távozott, mivel Bodri a kiállítás nagy részében egy lesötétített boxban pihent, így nem mindenki tudta megtekinteni.

Bodri a róka-eb a budapesti kutyakiállításon (Holl Egon felvétele – Képes folyóirat, 1903)

 

Még ha természetes körülmények közt nehéz is elképzelni a két faj nászát, van néhány dokumentált eset, amikor próbálkoztak róka-kutya hibridek szándékos létrehozásával. A hannoveri állatkert – az intézmény igazgatójának feljegyzése szerint – tett ilyen kísérletet a 19. század második felében. Az állatkert szelíd hím rókáját eresztették össze egy tüzelő szuka kutyával.  Az igazgató elmondása szerint az állatkertekben akkortájt bevett gyakorlat volt a hibrid fajok előállítása. A keresztezéseket szigorúan felügyelték és dokumentálták. A róka-kutya alomból négy utód született, mindegyik pont olyan szürke, mint az anyakutya. Egyikük halva jött világra, a többi kölyök pedig a következő napokban halt meg. Az állatkerti eseteken túl, több cikk jelent meg pásztorokról, akik arról számoltak be, hogy egy róka nemzett almot a juhászkutyájuknak. Néhány kisebb múzeum ma is őriz pár kitömött példányt ezekből, bár soha egyiknél sem bizonyították a feltevést, hogy valóban különböző fajokból származnának a szülők.

Hogy Bodri egyik szülője valóban róka volt -e, azt ennyi év távlatából bizonyítékok híján elég nehéz lenne megállapítani. Ha ma történne hasonló, egy egyszerű DNS vizsgálat azonnal igazságot szolgáltatna. Bár a tudomány mai állása szerint a két faj kromoszómaszáma között túl nagy a különbség, így nem képesek hibrid utód létrehozására. Genetikailag bizonyított, dokumentált eset pedig nincs a róka-kutya létezésére. Így nagy valószínűség szerint Bodri csak a korabeli szenzációhajhász freak show illuzionista sztárja volt.

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük