Kinológia,  Kutya,  Kutyafajták,  Kutyakiállítás,  Szervezetek,  Történelem

Kinológiai szervezetek Magyarországon 4. rész

Az előző fejezetet ott hagytam abba, hogy a legjelentősebb hazai kinológiai egyesület 1916-ban átalakult, nevet változtatott, és – kissé megfogyatkozott létszámmal – Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete címen folytatta működését.

1917-től a szervezet fejlődését nagymértékben lassította az I. Világháború. A vezetőség, illetve az ebtenyésztők jelentős része nem tudott megjelenni a közgyűléseken vagy egyéb eseményeken, mivel hadi szolgálatot kellett teljesíteniük. Emiatt a rendezvények is igencsak megritkultak. Ettől függetlenül a törzskönyvezés (M.E.T. jelzéssel) folyt tovább, és amit csak lehetett elvégeztek a vészterhes időkben. Pl. speciális formanyomtatványok tervezése, gyártása, versenyszabályzatok alkotása, ismeretterjesztő előadások tartása, magyar fajták fényképeinek, adatainak gyűjtése, komondor, kuvasz és puli fajtastandard kidolgozása. A magyar fajták ügyében dr. Raitsits Emil tevékenykedett leginkább.

 

Származási lap mintája, simaszőrű foxterrier, szül. 1914.08.21. Sylvester Apropos M. E. T. 789. – Ilosvai Lajos Károly: A kutya sportszerű tenyésztése, nevelése és idomítása című könyvéből

 

A vezetőség legaktívabb tagjai Gegus Dániel alelnök és Ilosvai Lajos Károly ügyvezető titkár voltak. Fáradhatatlanul dolgoztak az egyesület fenntartásáért és felvirágoztatásáért. Ilosvai 1917. december 22-én elindította a – kezdetekben – kéthetente megjelenő „A KUTYA” című kinológiai szaklapot. A lap közvetett célja volt, hogy ismét elkezdje összekovácsolni a kutyás társadalmat. Az újságot a MEOE-n kívül több szakegyesület is hivatalos közlönyéül választotta. Ilosvai sokat tett azért, hogy közelebb kerüljön hozzájuk és jó kapcsolatot ápoljon velük. Különösen a vadászokkal, vadászkutya tenyésztőkkel.

A háború vége fele közeledve – több év kihagyás után – a MEOE ismét kiállítást rendezett.

„Nyilvános ebbírálat és kotorékverseny rókára”

1918. október 13.

Budapest / Városliget, Iparcsarnok

130 nevezett kutya

(filmfelvétel az 1918-as kiállításról)

„Az országos ebkiállításról. (balról) Pfeiffer Lenke drót szőrű foxterrierje. Lunova Jenő díjazott orosz agara. Száva- Weigerth Margit díjazott japán Tomi Maxija.” – Raitsits Emil felvételei / Az Érdekes Ujsag, 1918.10.31.
„«Bob herceg, Surány» Ifj. Madarász (Kalocsa) simaszerű foxterrier kanja, – apja: Tóbiás Surány, anyja: Luchus Delain, tenyésztője: Lövészy Nándor – amely az október 13-iki budapesti ebbirálat legszebb foxterrier kanja volt, tekintve azonban, hogy 6 hónapos létére máris elérte a megengedett nagyságot félő, hogy kifejlődve túl nagy, sőt durva csontú lesz.” ; „Huszár Károly «Flora v. Forsthause» nevű importált német rövidszőrű vizsla szukájával, mely az októberi budapesti ebbirálaton «kitűnő» osztályzatot nyert.” – Raitsits Emil felvételei / Nimród, 1918.11.20. és 12.20. ; „A kiállításon mindenkinek feltűnt úgy tökéletes alakjával. dús szőrzetével a már kifésült és az eredeti koloncos szőrzettől fosztott szalon puli Kállay Magdolna Krampusza. A színben fehér szőrű, megjelenésében, alkatában tökéletes külsejű kan puli méltán kapott tiszteletdíjat és kitűnő osztályzatot. «Krampusz» Kállay Magdolna hím pulija.” – A Természet, 1919.01.15.

 

A háború után pusztító spanyolnátha járvány, az őszirózsás forradalom majd a véres terrorba torkolló 1919-es tanácsköztársaság teljesen ellehetetlenítette a kutyatenyésztést, illetve bármilyen rendezvény megtartását. 1920 közepére rendeződött annyira a helyzet, hogy ismét neki lehetett állni a munkálatoknak. A MEOE kiállítás szervezésébe kezdett, előtérbe helyezve a rendőr és hadi-kutyákat, valamint a hányatott sorsú magyar fajtákat.

 „Ebkiállítás 1920. június 27-én a Tattersallban. Sokak szemében talán időszerűtlennek látszik, hogy Magyarország legszomorúbb napjain ebkiállítás rendezésével foglalkozik a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete. Az időszerűtlenség vádját a legjobban megsemmisíti az az érv, mely a jövő magyar nemzeti kialakulás alkotó munkájában rejlik. Sokat szenvedett hazánkban mindenkinek, kicsinynek, nagynak, nagy horderejű és látszólagosan fölöslegesnek tűnő intézményeknek elölről kell kezdeni az alkotás szervező munkáját. Ezt a szervező alkotó munkát az egyesület csakis kiállítás rendezésével kezdheti meg.” – A Természet, 1920.05.15

A kihalófélben lévő magyar fajtákat egyre inkább propagálták, és hamarosan megalakították a MEOE Magyar Juhászkutya-Tenyésztők Szakosztályát dr. Raitsits Emil elnökletével. A legnagyobb igyekezet ellenére is, a magyar fajták elég gyéren képviseltették magukat a kiállításokon. Az 1920-as budapesti kiállításon a magyar juhászkutyákból összesen 7, míg német juhászkutyából – mely a legnépszerűbb fajta volt – 37 volt nevezve. A Trianon utáni elcsatolások tovább rontottak a magyar fajták helyzetén, mivel több tenyésztő a határon kívül rekedt.

„Vasárnap (jún. 27-ikén) tartották meg a Tattersallban az Országos Ebkiállítást, amelyen számos notabilitás (köztük Horthy Miklós kormányzó és családja is) megjelent. Képeink: 1. Díjat nyert farkaskutyát mutatnak be Horthy Paulának (x), a kormányzó bájos leányának. 2. Auguszta főhercegasszony és József Ferenc főherceg a kiállításon. Díjat nyert kutyák: 3. «Lord», dán dogg (tulajd. Kovács Lucy). 4. «Sió», német vizsla (tulajd. Kobelberger Bertalan). 5. «Biró», angol agár (tulajd. Hoffmann Ferenc). 6. «Tyras» vadászkutya (tulajd. bánáti Nagy László). 7. Farkaskutyák a zsűri előtt.” – Képes Krónika, 1920.07.06. ; „A Tattersalban rendezett kutyakiállításról. Az előtérben áll Montbelli Paula, Montbelli olasz tábornok leánya, kitüntetett kutyájával és az olasz misszió tagjaival. Eiser felvétele.” – Ország-Világ, 1920.07.04.
“Kutyavásár ; Auguszta és Zsófia főhercegnők és József Ferenc főherceg megtekintik a Tattersalban rendezett kutyakiállítást. Eiser felvétele.” – Ország-Világ, 1920.07.04.

 

Bár a területi fogyatkozás más fajtákra, illetve az egyesület életére is hatással volt, lassan kezdett ismét lendületet kapni a magyar sportkutyázás. Egyre több kiállítást rendeztek, már nem csak Budapesten, hanem több vidéki nagyvárosban is, pl. Miskolcon, majd Egerben, Debrecenben, Szegeden, Pécsett. A kiállítások rendezésén kívül elkezdték a szakosztályok kialakítását. A magyar juhászkutyák után saját szakosztályt alapítottak a kotorékebek, a vizslák, majd a foxterrierek és a tacskók számára. A kotorék és vizslaversenyek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a rendőrkutya versenyek és bemutatók. Hamarosan számukra is külön rendőrkutya-szakosztályt alapítottak. A rendőrkutyák népszerűsítésében Gegus Dániel rendőr-főtanácsos, a MEOE ügyvezető alelnöke járt elől.

„Ebkiállítás a Tattersallban. Az ebtenyésztés ma már fontos tenyésztési ág minden kultur-országban. 2. képünkön a kiállítást néző közönség között látjuk Auguszta főhercegnőt, (x x) mellette Zsófia főhercegnőt és József Ferenc főherceget ( x ), akik az elővezetett kutyákat nézik a kiállításon. A Tattersall kiállítása igazolta ebtenyésztésünk örvendetes fejlődését. 1. képünk a rendőrkutyát mutatja be, amint a tolvajfogásra betanítják.  (Harsányi felv.)” – Tolnai Világlapja, 1922.06.21.

 

Az 1920-as években egyre több közkedvelt színészt, zenészt lehetett látni fajtatiszta kutyájukkal pózolva. Sokan közülük tenyésztéssel is foglalkoztak. A kor sztárjai kiállításokon is megméretették kedvenceiket, egyre nagyobb népszerűséget hozva ezzel a kutyakiállításoknak. A legismertebb színházi magazin külön rovatot szentelt a színész kutyák bemutatásának, fajtaismertetőknek, kutyakiállításoknak, sokszor több oldalon keresztül. A hatás pedig nem maradt el. Sikk lett a champion.

„A MEOE-ban megfeszített munka folyik. A fehérvári uti kis szobácskában négyen is dolgoznak, lajstromoznak, iktatnak, anyakönyvelnek, törzskönyvelnek, meghívnak. Egymás után jönnek a jelentkezők, de ma már mindenkit visszautasítanak. – Az emberek megbolondultak, – mondja Ilosvai Lajos Károly, a MEOE főtitkára — sohasem volt még ilyen érdeklődés a kutyászat iránt. A Tattersallban 180 kutya fér el és máris 277 nevezés érkezett be.” – Az Est, 1921.05.13.

A látogatók özönlöttek a kiállításokra, és óriási lett a kereslet a fajtatiszta kutyák, valamint a kinológiai kiadványok irányt. Ilosvai Lajos Károly: A kutya sportszerű tenyésztése, nevelése és idomítása című 1921-ben kiadott könyve hatalmas siker lett. Emellett a MEOE kinológiai évkönyvet és zsebnaptárt is megjelentetett.

(balról) tiszasülyi Polnay Lucy színésznő, a „Szélcsend” nevű skót juhászeb kennel tulajdonosa blue merle kutyájával ; Titkos Ilona színésznő és bulldog tenyésztő, Captain Barker nevű díjnyertes angol bulldogjával (kinek apja: Ch. Kilburn Bom-Bula, Tenyésztője: gróf Esterházy Tamás) ; Szilágyi Rózsi színésznő a kutyakiállításon ; Beregi Oszkár színész, rendező kutyakiállításon, díjnyertes hosszúszőrű tacskójával. (Színházi Élet, 1930/47. szám ; Színházi Élet, 1929/41. szám ; Színházi Élet, 1923/38. szám ; Színházi Élet, 1936/2. szám)
Titkos Ilona színésznő, „Titkos” nevű angol és francia bulldog kennele néhány tagjával. – Színházi Élet, 1930/24. szám
(balról) Gaál Franciska színésznő győzelme után a kutyakiállításon, Karcag Móric nevű champion pulijával (született: 1927.02.01,  apja: Takarék, anyja: Porcelán) ; „Grósz Alfréd zeneszerző két díjnyertes kutyájával: Jack of Shimmyvel és Dollyval. A két kutya nagy sikerrel szerepelt az őszi ebkiállításon. Eddig két derbyt nyertek.” ; „Gera Zsigáék (színművészek) a kutyakiállításon” (Harsányi felv.) – Színházi Élet – 1928/27. szám, Tolnai Világlapja, 1926.10.20, Színházi Élet – 1923/38. szám
Színészek kutyáikkal: „1. Somogyi Nusi, 2. Fedák Sári, 3. M. Makay Margit, 4. Kerényi Gabi, 5. Szilágyi Rózsi, 6. Pázmán Ferenc és neje, 7. Huszár Károly a kutyáikkal ; 1. Pethkő Attila, 2. Szirmai Albert. 3. Kökény Ilona, 4. Magaziner Böske kutyája, 5. Lánczy Margit, 6. Bajor Gizi a kutyáikkal” – Színházi Élet – 1920/13. szám
(balról) Galetta Ferenc színész, színházi rendező, szövegkönyvíró Susuki nevű máltai selyemkutyájával ; Biller Irén színésznő, táncosnő kutyakiállításon, díjnyertes német juhászkutyájával ; Gaál Franciska színésznő, Karcag Móric nevű champion pulijával – Színházi Élet, 1932/20. szám, Színházi Élet, 1928/42. szám, Színházi Élet, 1928/27. szám

 

A MEOE vezetősége az 1916-os átalakulás óta alig változott. Gegus Dániel alelnök és Ilosvai Lajos Károly ügyvezető titkár a rengeteg nehézség dacára nem adta fel, és sikerre vitte az egyesületet. A taglétszám erősen felduzzadt (1926-ra 1200 tagja lett), egyre több kutyát törzskönyveztek, és a szakosztályok mellett elkezdtek megalakulni a MEOE helyi szervezetei.

Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete. Alakult 1909-évben. Budapest I. Horthy Miklós-út 58. Hivatalos órák naponta d. u. 4-6 óráig. Az egyesület hivatalos lapja az „A Kutya“, szerkeszti Ilosvai Lajos Károly. Megjelenik havonkint. Tagok a tagdíj fejében kapják. Az egyesület védnöke: József főherceg, kir. Fensége. Tiszteletbeli elnök: gróf Eszterházy Miklós Móric. Elnök: Meszlény Pál ny. főispán. Ügyvezető elnök: Gegus Dániel rendőr főtanácsos. Ügyvezető igazgató: Ilosvai Lajos Károly. Titkár: Jandaurek Aurél, jegyzők: llosvai Zoltán és llosvai László. Az egyesület vezeti és kiadja: a Magyar Ebtörzskönyvet. Eddig be van iktatva 2050 telivér eb.” – Vadászati Útmutató 1923, 1. évfolyam / Hivatalok, intézetek, egyesületek, társaságok.

Dr. Vitéz Habsburg–Lotaringiai József Ferenc főherceg (1895-1957). Számos magyar kinológiai szervezet fővédnöke (néha elnöke, díszelnöke), illetve kutyakiállítások és egyéb kutyás események fővédnöke.

Meszleni Meszlény Pál (1856-1939) földbirtokos, huszárszázados, országgyűlési képviselő, Esztergom vármegye főispánja, a MEOE és a Magyarországi Rendőr- és Védőkutya- Egyesület első elnöke.

Gegus Dániel (1870-1942) rendőr-főkapitány helyettes, író, szakíró, szakújságíró. Híres kinológus, rendőrkutya kiképző és szakértő, a MEOE alelnöke / ügyvezető elnöke. A Magyarországi Rendőr- és Védőkutya Egyesület alapítója, első alelnöke.

Ilosvai Lajos Károly, később Ilosvai-Hollóssy Lajos (1879-1952) nemesi származású tanító, híres méhész és kinológus. 1901-től a magyar kinológiai élet aktív tagja. Az „A kutya” újság alapítója és főszerkesztője. Az új OMME majd a MEOE ügyvezető titkára / igazgatója, és az Országos Ebtenyésztési Tanács igazgatója. Számos kinológiai szakcikk és szakkönyv szerzője, kiállítások rendezője és bírója. Híres foxterrier és tacskó tenyésztő (Sylvester kennel). 1935. július 31-től egy örökbefogadási szerződés miatt – nemesi származású szülei után – Ilosvai Lajos Károly és fiai az „Ilosvai-Hollóssy” kettős családnevet voltak kötelesek és jogosítottak használni.

A MEOE vezetősége (balról): József Ferenc főherceg, Meszlény Pál, Gegus Dániel, Ilosvai Lajos Károly (képek forrása: dspace.oszk.hu / Vasárnapi Ujság , 1902 / Ország-Világ, 1906 / Tolnai Világlapja, 1926)

 

A MEOE – Ilosvai koordinálásával – nagy hangsúlyt fektetett a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére. Gyakran hívtak külföldi bírókat, ahogy magyar bírók is jártak külföldre „zsűrizni”. Szervezetek versenyeket külföldi kinológiai egyesületekkel közösen, illetve csoportosan vettek részt külföldi kiállításokon, egyéb kutyás eseményeken.

Magyarországi Ebtenyésztő Egyesületek Szövetsége

Az 1910/20-as években volt ugye a MEOE, mint a vezető szervezet, a magyar kennel klub. A MEOE-nek alakultak szakosztályai, és helyi szervezetei, amik viszonylagos függetlenséggel működtek, de a MEOE kebelébe tartoztak. Ezen kívül voltak a korábban kiszakadt, vagy teljesen külön alakult kisebb szervezetek (jellemzően fajtaklubok), akik igyekeztek a MEOE-vel együttműködni. Főleg amikor felmerült az FCI csatlakozás lehetősége. (FCI: Fédération Cynologique Internationale, vagyis Nemzetközi Kinológiai Szövetség)

1928-ban a MEOE irányítása alatt megalakult a Magyarországi Ebtenyésztő Egyesületek Szövetsége, azaz a M.E.E.SZ. A MEESZ tulajdonképpen azért jött létre, hogy összefogják az egymással együttműködő szakosztályokat, klubokat, egyesületeket. Bár a MEESZ vezetősége megegyezett a MEOE akkori vezetőségével, minden tagszervezetnek volt beleszólása az ügyekbe, az általuk delegált képviselők/küldöttek által. Ez az összefogás nagyon fontos lépése volt az FCI csatlakozás előkészítésének.

„Magyarországi Ebtenyésztő Egyesületek Szövetsége. Elnök: Pekár Gyula, ügyvezető igazgató: Ilosvai Lajos Károly. A szövetség kötelékébe tartoznak: 1. Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, 2. Komondor Egylet, 3. Magyar Foxterrier Club, 4. Magyar Spaniel Club, 5. Magyarországi Bulldog Club, 6. Országos Magyar Foxterrier- és Tacskótenyésztők Egyesülete.” – Vadászati Útmutató 1932-1933, 9. évfolyam

 

(balról) „Masa. A Ludovika Akadémia kertjében több száz nevezéssel MEOE ebkiállítás volt. Képünk a kiállításon első dijjal kitüntetett ’Masa’ nevű máltai selyempincsit kölykeivel ábrázolja.(Kluger felv.)” ; Törpe spitz, máltai selyemkutya és törpe uszkár a kutyakiállításon ; „Horváth Pálné díjnyertes kutyái: Countess és Baby Silverking. Az ebkiállításon az egyik Derby-győztes, a másik pedig második lett.” – Tolnai Világlapja, 1925.07.01. / Tolnai Világlapja, 1926.06.02. / Tolnai Világlapja, 1926.10.20.
Képek a MEOE Champion és Derby kiállításáról; Budapest, Tattersall, 1928. szeptember 30. – Pesti Napló Képes Műmelléklet, 1928.10.07
(balról) „Több mint százhetven kutya vett részt a Tattersallban rendezett kutyaderbyn. A Sascha von Ossel nevű orosz agár, a derby championja.” ; fekete uszkár az 1931-es budapesti tavaszi MEOE kiállításon ; „Egy német dog-família a vasárnapi kutyaderbyn. Első díjat nyertek.” – Tolnai Világlapja, 1928.10.10. / Tolnai Világlapja, 1931.05.21.

 

A logó és a bélyegző megváltoztatása

Dr. Balássy Zoltán az 1970-es években korabeli sajtóanyagokban kutatva próbálta rekonstruálni a MEOE történetét.

„A téves 1899-es alapítási évszám a harmincas években került a bélyegzőre és onnan a köztudatba.” – Dr. Balássy Zoltán, Elkésett eb-évforduló / Magyarország, 1974.05.05.

Saját kutatásaim ugyanezt erősítették meg. 1931-ig mindenhol az 1909-es alapítási dátum szerepelt. (1924 júniusában „az egyesület 15 éves fennállásának emlékére jubiláris országos ebkiállítást” is tartottak. – Vadászat, 1924.03.15.) Az 1899-es dátum, és az új logó nem sokkal később – 1932/33 körül – jelent meg először. Töredékinformációkból arra lehet következtetni, hogy a tudatos váltás az FCI csatlakozással volt összefüggésben. Ettől kezdve minden hivatalos forrás az egyesületet úgy emlegette, mint ami 1899-ben alakult és aminek első és állandó vezetője Ilosvai Lajos Károly. (Eszerint – az 1879-ben született – Ilosvai, 20 éves korában került „Európa egyik legrégebbi kinológiai szervezetének” élére.)

„1899-ben alakult meg a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, Ilosvay Lajos Károly székesfővárosi tanító, majd gazdasági tanácsos és végül gazdasági főtanácsos ügyvezető igazgatása mellett.” – 8 Órai Ujság, 1935.10.02.

„Érdekes, hogy az FCI-be, mely 1911-ben alakult meg, Magyarország kilencediknek szervezkedett be, megelőzve Angliát, Braziliát, Csehországot, Romániát, Chilét. Ezt az előkelő rangsort annak köszönhetjük, hogy az 1899-ben alakult MEOE, melynek alakulásától fogva ugyanaz az igazgatója, – Ilosvai-Hollóssy Lajos – hamarosan kapcsolatot keresett az FCI-vel.” – Pesti Napló, 1939.07.06.

Valójában; Ilosvai 1901-ben fiatal tenyésztőként lépett a régi OMEE tagjainak sorába, és vezető tisztséget csak 1914-ben kapott, az új OMEE tisztújításakor. Ez azonban semmit se von le munkájának jelentőségéből és értékéből. Kétség nem fér hozzá, hogy mennyit tett az egyesületért, mennyi energiát fektetett a működtetésébe, tekintélyének növelésébe és nemzetközi elfogadásába. Egész életét ennek az ügynek áldozta.

(balról) 1928-as MEOE Derby-Győztes plakett és rangot jelző bírói gomblyuk jelvény az FCI csatlakozás előtti logóval ; MEOE HPJ szalagos érem a csatlakozás utáni MEOE logóval, és nemzetközileg elismert Győztes érem hátlapja FCI logóval (képek forrása: vatera.hu, galeriasavaria.hu)

 

Az FCI csatlakozás

Az 1930-as évek szervezeti szempontból legjelentősebb eseménye egyértelműen az FCI csatlakozás volt. Ahogy a fentiekből is látszik, a kisebb szervezetek igyekeztek beolvadni a MEOE-be, hogy ők is részesülhessenek az FCI tagsággal járó előnyökből. Bár volt más nemzetközi kinológiai szervezet is, mindenki az FCI-hez akart csatlakozni, mivel az volt a legnagyobb és a legaktívabb. Mellette a többi eltörpült. *1933. február 27-én a MEOE csatlakozott az FCI-hez, ezáltal más hazai szervezetekkel szemben egyeduralmi fölénybe került. – A kutya, 1933./3. szám

„Az ország legnagyobb és nemzetközi vonatkozásban egyedül számbavehető egyesülete, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete.“ – Magyar Vadászujság, 1933

*1933-ban a MEOE szerződéses partnere lett az FCI-nek. 1935. április 21-én a nemzetközi szervezet a magyar kennel klubot „egyhangú határozattal, az alapítókkal egyenjogú szövetséges rendes taggá minősítette”. Ugyanekkor megkapta az 1939-es FCI világkongresszus és világkiállítás rendezési jogát. – Az Est, 1935.04.25. (Az 1939-es rendezvény jogát végül a MEOE átengedte az éppen akkor jubiláló svéd kennel klubnak.)

 

„Díjnyertes kutyák az őszi ebkiállításon. Szentbernáthegyi, Roland a skót juhászkutya és ’Burkus’.” – Tolnai Világlapja, 1926.09.29.

 

„Mopszok a Derby kiállításon ; Kutya ‘szépségkirálynő’. Francia pudli kutya ünnepi alkalomra készült frizurával. ; Két pompás Szamojéd kutya a kiállításon” – Tolnai Világlapja, 1931.05.27.

 

A MEOE vezetősége, székhelye és lapja az FCI csatlakozás idején

„Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete. (Budapest, VIII., Conti u. 21. Tel.: J. 384—64. Hivatalos órák: d. u. 5—7.) Fővédnök: vitéz József főherceg Ő kir. Fensége, elnök: Pekár Gyula, ügyv. elnök: Gegus Dániel, ügyvezető igazgató: Ilosvai Lajos Károly. Hivatalos lapja a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének. A Kutya. (Budapest, VIII., Conti u. 21.) Szerkeszti: Ilosvai Lajos Károly. Megjelenik havonkint.” – Vadászati Útmutató 1932-1933, 9. évfolyam / Ebtenyésztő egyesületek. 1932-1933

Első FCI-MEOE kiállítás Magyarországon

Nemzetközi Champion Kutyakiállítás

1933. május 7.

Budapest, Tattersall

200 nevezett kutya

„Különösen abból a szempontból volt súlya és jelentősége a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete vasárnapi kutyakiállításának, mert ezúttal osztották ki első ízben Magyarországon a legnagyobb nemzetközi kitüntetést, a kutyasportban annyira irigyelt nemzetközi champion bizonylatot. A díjnyertes kutyák tulajdonosai közvetlenül a Brüsszelben székelő Fédération Cynologique Internationale-től fogják megkapni a nevezetes okmányt. Nagy sikerének tekinti a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, hogy a kutyaegyesületeknek ez a legtekintélyesebb világszövetsége reá, mint kizárólagos jogú magyar tagjára ruházta ennek a nagy kitüntetésnek a kiadását. Jellemző például, hogy Németország, bár ismételten kérte felvételét a világszövetségbe, most sem kerülhetett be oda. Magyarországon kívül Hollandia, Franciaország, Svájc, Monaco, Spanyolország, Olaszország, Belgium és Ausztria tartozik a világszövetséghez. Igen szigorú a felvétel: három országnak az ajánlása és egyhangú határozat szükséges a felvételhez. A világszövetségnek a jövő évben Monacóban, az ezt követő évben pedig Budapesten lesz ülése. Az említett államokban magyar részről csak a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének kiállításait, díjazásait fogadják el, a pedigréket csak akkor ismerik el, ha ettől az egyesülettől származnak, vagy az hitelesítette azokat. Magyarországnak az említett egyesület révén történt felvétele elsősorban Ilosvai Lajos Károly ügyvezető igazgató érdeme.” – Ujság, 1933.05.09.

Képek a MEOE 1933-as tavaszi nemzetközi Champion (május 7.), és az őszi nemzetközi Champion és Derby (szeptember 10.) kiállításáról. – Pesti Napló Képes Műmelléklet, 1933.05.07. és 1933.05.14. / Színházi Élet, 1933.05.14-20. / Az Est, 1933.09.12. / Magyarság melléklete, 1933.09.17.

 

A MEOE tekintélyét és eltávolodását más hazai szervezetektől tovább növelte, hogy a kormányzó miniszteri előterjesztésére Ilosvai Lajos Károlyt „a hazai állattenyésztés fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül” gazdasági főtanácsosnak nevezte ki. Ilosvai ezzel és az FCI tagság megszerzésével a hazai kinológia abszolút vezető szereplőjévé vált. Még a születésnapja is igazi szenzáció lett, minek kapcsán a legnagyobb hazai és külföldi méltóságok, más országok kennel klubjainak elnöksége, valamint az FCI vezetősége is nyilvánosan köszöntötte.

Mindeközben a ’30-as évek eseményei mély nyomot hagytak a magyar spotkutyászaton. A nagy gazdasági világválság miatt megcsappant az érdeklődés mind a fajtatiszta kutyák, mind a kiállítások iránt. A MEOE emiatt „nyomorenyhítő” kiállításokat rendezett, „akciós” nevezési díjjal. Hitler hatalomra kerülésével, és a fajgyűlölet eluralkodásával pedig a társadalom sokkal érzékenyebbé, sőt egyre inkább ellenségessé vált a „fajtiszta” szó említése kapcsán. „Korunk egyik uralkodó kérdése: a fajtisztaság nemcsak Hitler Németországában dominál.” – Rémuralom a Tattersallban, Színházi Élet, 1933/21. szám. Ráadásul az országban tomboló veszettségi járvány, és az amiatt hozott rendelkezések, súlyos korlátozások, valamint a magas ebadók bevezetése tovább nehezítették a kutyatartás helyzetét.

(1935-ben az FCI kizárta Magyarországot – 11 másik országgal együtt – a várva-várt frankfurti világkiállításról, az országban előforduló veszettségi, veszettséggyanús esetek magas száma miatt. Ugyanebben az évben elrendelték a kutyák kötelező veszettség elleni oltását Magyarországon.)

 

Óangol juhászkutya fotózása a MEOE májusi nemzetközi champion kiállításán. – Pesti Napló Képes Melléklet, 1935.05.19

 

(balról) Champion skót juhászkutya “Tomy of Rákosszentmihály”, ír farkas és máltai selyemkutya a MEOE nemzetközi champion kutyakiállításán (Tattersall, 1935. május 12.). A kiállításra 300 kutyát neveztek. – Képes Pesti Hirlap, 1935.05.14.

 

Szervezetek összeolvadása

1934-ben, a MEOE alapszabályzatának módosítása után (mellyel szövetségi jelleget öltött), a MEESZ beolvadt az egyesületbe. A beolvadás az FCI csatlakozás és az azzal járó nemzetközi jogok kiterjesztése miatt ment végbe. Az egyesüléssel megtörtént a nemzetközi jogosultságok közvetítése a többi egyesület részére. – Budapesti Közlöny, 1934.10.24.

A MEOE főleg a törzskönyvezés megszervezése érdekében (saját szervezetén belül) létrehozta az Országos Ebtenyésztési Tanácsot. Így a MEOE – FCI által is elfogadott M.E.T. jelzésű – törzskönyvéhez autonómiájuk megtartása mellett csatlakozhatott a többi ebtenyésztő egyesület is.

„József Ferenc főherceg elnöklésével Országos Ebtenyésztési Tanács alakult. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete fuzionált a Magyarországi Ebtenyésztő Egyesületek Szövetségével és ketten együtt megalakították belügyminiszteri hozzájárulással az Országos Ebtenyésztési Tanácsot. Minden olyan kérdés, amely nem egyetlen egyesületnek, hanem valamennyinek az érdekeit érinti, az Országos Ebtenyésztési Tanács elé tartozik, amelyben minden különleges kutyaegyesületnek lesz képviselete. Az Országos Ebtenyésztési Tanács elnöki tisztségét József Ferenc főherceg vállalta, erre a tisztségre az országos egyesület meg is választotta és a választás az alatti szabályok jóváhagyása folytán most már jogerőssé is lett.” – Pesti Napló, 1934.11.09.

 

Képek a MEOE Nemzetközi Kutyakiállításáról, 1938. május 1. Budapest / Tattersall. (balról) „Horthy Miklós kormányzó a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének kiállításán megtekinti a díjakat. Balra Ilosvay Lajos, jobbra Gegus Dániel.” ; „Horthy Miklós kormányzó díjnyertes spánieljét nézi, jobbról Nagyoroszi Jocker, a kormányzó kutyája, amely a »legszebb és legjobb vadászkutya« címet és ezzel együtt még több kitüntetést nyert.” ; „A kormányzó több első díjat nyert cocker spánielje a díjakkal.” – Képes Pesti Hirlap, 1938.05.03. / Az Est, 1938.05.03.
Képek a MEOE Nemzetközi Kutyakiállításáról, 1938. május 1. Budapest / Tattersall – Magyarság Képes Melléklete, 1938.05.03. / Képes Pesti Hirlap, 1938.05.03.

 

(filmfelvétel az 1938-as kiállításról)

 

(balról) „Dr. Nagyfejeő Józsefné airedale terrierjével ; gróf Széchenyi Károlyné pekingi palotapincsijeivel ; Herceg Hohenlohe Károly Egonné leánya Senta és kedvencük Flipp” – Színházi Élet, 1938/26. szám
(balról) „Dr. Rupp Gézáné sky-terrierjével ; Mrs. Valentine Hohler francia pudlijával ; Magyar Pálné tacskójával.” – Színházi Élet, 1938/26. szám

 

Az FCI és a MEOE kapcsolata akkor szilárdult meg végképp, amikor 1939-ben a MEOE akkori elnöke, gróf Hunyady József lett az FCI első magyar elnöke.

„Az ebtenyésztősportnak immár 28 év óta működő és 24 európai, 2 tengerentúli országot magában egyesítő nemzetközi Szövetsége a „Fédération Cynologique Internationale” június hó 2-án Stockholmban tartotta meg a minden évben más ország fővárosában megtartani szokott, mindenkor nagyjelentőségű nemzetközi közgyűlését. A felvételre jelentkezett 2 európai és 1 tengerentúli ország közül Ilosvai Hollóssy Lajos magyar kiküldött felszólalása és felvilágosításai alapján a testvéri Lengyelország vezető szervezeteinek elismert „Polski Kennel Club“-ot felvették a FCI tagjai sorába. Az elnökválasztás során Hunyady József gróf v. b. t. t. felsőházi tagot, mint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének elnökét választották meg az 1939-40. évi ciklusra a Fédération Cynologique elnökévé és ezzel kapcsolatban az FCI a jövő évi közgyűlését 1940 júniusában Budapesten fogja megtartani.” – Ujság, 1939.06.06

Gróf kéthelyi Hunyady József (1873-1942) nagybirtokos, politikus, képviselő, királyi főudvarmester. A Komondor Egylet társelnöke, később a MEOE elnöke, majd az FCI első magyar elnöke. (képek: Pesti Hírlap Képes Melléklet, 1942 / Pesti Hírlap Képes Melléklet, 1931 / Hajó, 1999.07.01.)

 

A II. Világháború kitörésével és előrehaladásával egyre nehezebbé vált a rendezvények lebonyolítása, illetve az egyesületi élet működtetése. Sőt, egy idő után már a kutyák fenntartása is komoly gondot okozott. A MEOE – amíg lehetett – sorra szervezte a kiállításokat Budapesten, a vidéki városokban (pl. Szombathely, Komárom), valamint a bécsi döntések által visszacsatolt területeken (pl. Kolozsvár). Az aktív tagok száma, és nevezési létszám azonban folyamatosan csökkent.

Eredeti MEOE törzskönyv és törzskönyvi igazolvány / MET. 318. SZT. Paprika Szittya, szálkásszőrű tacskó kan, született: 1940. május 28., tenyésztő és tulajdonos: vitéz Dr. Bodolay Gyula (forrás: vatera.hu)

 

1941. szeptember 12., Budapest, Tattersall. Sealyham terrier, airedale terrier és bedlington terrier a MEOE nemzetközi champion kiállításán. (114 nevezett kutya) – Uj idők, 1941.09.28.
Képek a MEOE 1942. május 3-án Budapesten rendezett nemzetközi kiállításáról, melyre kb. 100 kutyát neveztek. (balról) „Murányi Lili, Állatkerti Mérges Jutkával (örökös bajnok!) és Horsyval (háromszoros Hungária-győztes!) ; Gróf Haller Gitta díjnyertes pulijával ; des Echorolles Kruspér Sándorné, Jaspe de Malvesu nevű angol setterjével” – Szinházi Magazin, 1942.05.06. és Film Színház Irodalom, 1942.05.08.

 

A kolozsvári strandfürdőben 1943. október 4-én tartott kiállításra 83 kutyát, a 1943. december 12-én Budapesten rendezett „házi” kiállításra pedig mindössze 20-30 kutyát neveztek. A háború vége előtti utolsó MEOE kiállítást (már a német megszállás alatt) Komáromban tartották.

„Kutyakiállítás Komáromban május 28-án. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete május 28-án, – a harmadik komáromi tenyészlóvásárral és kiállítással kapcsolatban – kutyakiállítást rendez a komáromi méntelepen. Kiállítható minden elismert ebfajtához tartozó fajkutya 8 hónapos kortól kezdve. A kiállítandó kutyákat elismert bírók bírálják. Minden egyes fajtánál kiadásra kerül a ‘Kisalföldi Hungária-győztes’ cím. Nevezések a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete címére (Budapest, Rákóczi-ut 29. Tel.: 138—464) küldendők.” – Pesti Hírlap, 1944.05.26.

 

Ezután hosszú, fájdalmas csend következett.

 

 

A 6 részesre tervezett cikksorozat következő, azaz 5. részében a MEOE legnagyobb konkurens szervezetéről lesz szó. (Borítókép: „Csau-csau kutya-család kutyakiállításon a Tattersallban.” – Tolnai Világlapja, 1931.05.27.)

 

Arcanum Digitális Tudománytár

 

3 hozzászólás

Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük