Kutyafajták a háború előtti Magyarországon
A törzskönyvezés kezdetétől (1879) a II. Világháború végéig Magyarországon körülbelül 110 kutyafajtát honosítottak meg, illetve tartottak nyilván. Az, hogy mikor melyik mekkora létszámban volt jelen, – akárcsak ma – folyamatosan változott. A történelmi események, a társadalmi változások, az eredeti funkció visszaszorulása és sok egyéb tényező is befolyásolta/befolyásolja egy fajta sorsát, népszerűségét. Csak nagyon kevés olyan fajta volt, ami kifejezetten nagy létszámban, sok évtizeden át követhető hazánkban. Ezek közül is kiemelkedik a sima- és drótszőrű foxterrier illetve a német juhászkutya, melyek felfelé ívelő karrierje a háború után is folytatódott. Egy fajta jelenléte attól kezdve követhető nyomon valójában, amikor hivatalos nevet kap, és megjelenik róla az első fajtastandard. A tiszta vérben…
Mentális szösszenet
Az utóbbi időkben többször megkaptam a kérdést, hogy miért kezdtem kinológiai szervezeti és fajtatörténeti kutatásba, mire jó ez az egész, és miért akarom egy angol fajta hazai történetét kutatni? Főleg mivel ez vajmi keveseket érdekel. Meg persze azt is, hogy mit várok ettől az egésztől, mi a célom vele? Elmondom legfőképpen mi inspirált. Már a saját olthatatlan kíváncsiságomon és a történelem iránti mérhetetlen rajongásomon kívül. Régebben sokat olvasgattam azt az írást, amit egy lelkes collie tenyésztő gyűjtött össze a fajta hazai történetéről. Miszerint az első hazai alom 1960-ban született. Több külföldi fajta hazai történetét elolvasva azt láttam, hogy szinte mindegyiket 1955 és 1980 között honosították meg. Egy idő után elgondolkodtam…
Arcképcsarnok: MEOE elnökök 1961-2022
Mint egy korábbi bejegyzésben említettem… Az 1956 elején alakult MKOE – Magyar Kutyatenyésztők Országos Egyesülete 1961 márciusában módosította alapszabályait és felvette a MEOE – Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete nevet, majd ugyanebben az évben csatlakozott az FCI-hez. A MEOE elnöke ekkor Kerekes Béla (szül. Dárda, 1900. július 24.), a Dárdai magyar vizsla kennel tulajdonosa volt. A napi ügyvitelért felelős főtitkár Puy Aladár (1907-1992) agrármérnök volt, aki már évek óta vezető szerepet töltött be az Egyesület életében. Kerekes Bélát az elnöki székben alelnöke, dr. Abonyi Lajos (1900-1978) állatorvos követte, aki majd 50 évig részese volt a hazai kinológiai életnek. Abonyi doktor 1963-ban köszönt le, de továbbra is a vezetőség aktív tagja…
Gondolatok a Kiscelli kutya kiállításról
Majd egy éve annak, hogy Kiscelli Múzeum meghirdette; időszakos kiállítást készül nyitni „VAU! A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete” címmel. Üdvözöltem az ötletet és nagyon vártam, hogy megnézhessem, mivel a történelmi visszatekintés a magyar kutyázásba igencsak érdekel, legyen szó annak bármilyen aspektusáról. Ezért voltak is elvárásaim, meg nem is. Túl nagyokat nem mertem álmodni, nehogy csalódjak. Mégis feltüzelt a gondolat, hátha – a nyilvánosságot is bevonó – anyaggyűjtés során belebotlottak igazán értékes és ritka kincsekbe, s azokat majd felvonultatják a díszes vitrinekben. A legnagyobb vágyam persze a kutyászat Szent Grálja lett volna, a háború előtti törzskönyvi kötetek, de ha őszinte akarok lenni, ebben azért komolyan nem reménykedtem. Azokat egyszerűen elnyelte a föld.…
Adalék a magyar kinológia történetéhez: 1971, a fordulat éve
Az 1971 szeptemberében Budapesten megtartott kutyás rendezvénysorozat – az első magyarországi Világgyőztes címet kiadó CACIB kiállítással – több szempontból is rendkívül fontos a magyar kinológia történetében. A hazai kutyászat helyzete körülbelül ekkorra renoválódott. A II. Világháború után több mint 25 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Magyarország ismét bekapcsolódhasson a nemzetközi kinológiába, és világszerte kivívja a szakma teljes körű elismerését. Bár a kiteljesedéshez a vasfüggöny még sokáig fenntartott némi akadályt. Visszatekintés az FCI kutya-világkiállítások történetébe A MEOE (mint korábban említettem) 1933 februárjában lett az FCI szerződéses partnere, majd 1935 áprilisában a világszervezet, az alapítókkal egyenjogú szövetséges rendes taggá minősítette. Ugyanebben az évben tartotta meg az FCI a III. Világkongresszusát…
Kinológiai szervezetek Magyarországon 6. rész
A MAGYAR EBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK MŰKÖDÉSE 1944 UTÁN A cikksorozat 4. részét ott fejeztem be, hogy a MEOE – a II. Világháború vége előtti – utolsó kiállítását, a német megszállás alatt, 1944. május 28-án tartotta. Ugyanekkor jelent meg az „A Kutya” utolsó száma is Ilosvai-Hollóssy Lajos, az Egyesület ügyvezető igazgatójának szerkesztésében. 1944 közepére már nem csak az egyesületi élet és a tenyésztés folytatása, de maga a kutyatartás is nagy nehézségeket okozott. A kutyák fenntartása, élelmezése mindennapi gond volt. Rengeteg kutya halt éhen. A németek a megszállás alatt a fajtatiszta kutyák jelentős részét elrabolták, és hazájukba szállítatták. Sok nagytestű ebre, illetve a magyar fajta kutyákra gyakran más sors várt.…
Tények, érdekességek a kutyás világból.
