• Kihalt fajták,  Kinológia,  Kutya,  Kutyafajták,  Kutyakiállítás,  Tenyésztők,  Történelem

    Kutyafajták a háború előtti Magyarországon

    A törzskönyvezés kezdetétől (1879) a II. Világháború végéig Magyarországon körülbelül 110 kutyafajtát honosítottak meg, illetve tartottak nyilván. Az, hogy mikor melyik mekkora létszámban volt jelen, – akárcsak ma – folyamatosan változott. A történelmi események, a társadalmi változások, az eredeti funkció visszaszorulása és sok egyéb tényező is befolyásolta/befolyásolja egy fajta sorsát, népszerűségét. Csak nagyon kevés olyan fajta volt, ami kifejezetten nagy létszámban, sok évtizeden át követhető hazánkban. Ezek közül is kiemelkedik a sima- és drótszőrű foxterrier illetve a német juhászkutya, melyek felfelé ívelő karrierje a háború után is folytatódott.   Egy fajta jelenléte attól kezdve követhető nyomon valójában, amikor hivatalos nevet kap, és megjelenik róla az első fajtastandard. A tiszta vérben…

  • Collie,  Kinológia,  Kutya,  Kutyafajták,  Történelem,  Tudomány

    Mentális szösszenet

    Az utóbbi időkben többször megkaptam a kérdést, hogy miért kezdtem kinológiai szervezeti és fajtatörténeti kutatásba, mire jó ez az egész, és miért akarom egy angol fajta hazai történetét kutatni? Főleg mivel ez vajmi keveseket érdekel. Meg persze azt is, hogy mit várok ettől az egésztől, mi a célom vele? Elmondom legfőképpen mi inspirált. Már a saját olthatatlan kíváncsiságomon és a történelem iránti mérhetetlen rajongásomon kívül. Régebben sokat olvasgattam azt az írást, amit egy lelkes collie tenyésztő gyűjtött össze a fajta hazai történetéről. Miszerint az első hazai alom 1960-ban született. Több külföldi fajta hazai történetét elolvasva azt láttam, hogy szinte mindegyiket 1955 és 1980 között honosították meg. Egy idő után elgondolkodtam…

  • Kinológia,  Kutya,  Kutyafajták,  Kutyakiállítás,  Szervezetek,  Tenyésztők,  Történelem

    Kinológiai szervezetek Magyarországon 6. rész

      A MAGYAR EBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK MŰKÖDÉSE 1944 UTÁN   A cikksorozat 4. részét ott fejeztem be, hogy a MEOE – a II. Világháború vége előtti – utolsó kiállítását, a német megszállás alatt, 1944. május 28-án tartotta. Ugyanekkor jelent meg az „A Kutya” utolsó száma is Ilosvai-Hollóssy Lajos, az Egyesület ügyvezető igazgatójának szerkesztésében. 1944 közepére már nem csak az egyesületi élet és a tenyésztés folytatása, de maga a kutyatartás is nagy nehézségeket okozott. A kutyák fenntartása, élelmezése mindennapi gond volt. Rengeteg kutya halt éhen. A németek a megszállás alatt a fajtatiszta kutyák jelentős részét elrabolták, és hazájukba szállítatták. Sok nagytestű ebre, illetve a magyar fajta kutyákra gyakran más sors várt.…

  • Kinológia,  Kutya,  Kutyafajták,  Kutyakiállítás,  Szervezetek,  Történelem

    Kinológiai szervezetek Magyarországon 5. rész

    Az előző bejegyzésben az országos hatáskörű, minden fajta érdekeit felkaroló MEOE történetét taglaltam, a két világháború, illetve azok köztes időszakában. A MEOE mellett már az 1910-es években is léteztek más hazai kinológiai szervezetek. Ezek működése javarészt nem zavarta az egyesületet, mert vagy együtt tudtak velük működni, vagy nem voltak olyan jelentősek, nem rendelkeztek akkora befolyással, hogy az hatással lett volna a MEOE létére. Néha előfordultak kisebb csatározások, de ezeken az egyesület hamar túl tudott lépni, és gond nélkül meg tudta tartani vezető pozícióját a magyar kinológiában. Így volt ez egészen 1922 tavaszáig. 1922 tavaszán ugyanis a MEOE egyik oszlopos tagja, dr. Raitsits Emil állatorvos – aki több vezető tisztséget is…

  • Kinológia,  Kutya,  Kutyafajták,  Kutyakiállítás,  Szervezetek,  Történelem

    Kinológiai szervezetek Magyarországon 4. rész

    Az előző fejezetet ott hagytam abba, hogy a legjelentősebb hazai kinológiai egyesület 1916-ban átalakult, nevet változtatott, és – kissé megfogyatkozott létszámmal – Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete címen folytatta működését. 1917-től a szervezet fejlődését nagymértékben lassította az I. Világháború. A vezetőség, illetve az ebtenyésztők jelentős része nem tudott megjelenni a közgyűléseken vagy egyéb eseményeken, mivel hadi szolgálatot kellett teljesíteniük. Emiatt a rendezvények is igencsak megritkultak. Ettől függetlenül a törzskönyvezés (M.E.T. jelzéssel) folyt tovább, és amit csak lehetett elvégeztek a vészterhes időkben. Pl. speciális formanyomtatványok tervezése, gyártása, versenyszabályzatok alkotása, ismeretterjesztő előadások tartása, magyar fajták fényképeinek, adatainak gyűjtése, komondor, kuvasz és puli fajtastandard kidolgozása. A magyar fajták ügyében dr. Raitsits Emil tevékenykedett leginkább.…

  • Aktuális,  Kutya,  Kutyafajták,  Tenyésztők

    Vonyítok

    Az utóbbi időkben úgy érzem egyre inkább eluralkodik a kutyatenyésztés körüli káosz.  A kaotikus állapotnak több oka van. Egyrészt szinte naponta érkeznek külföldről hírek arról, hogy éppen milyen újabb megszorításokat terveznek a kutyatenyésztésre, illetve ehhez kapcsolódóan, a kutyakiállításokra, kutyasportokra, kutyakozmetikusokra, stb. vonatkozóan. Ezek az új – főleg nyugat-európai – tiltó, szigorító rendelkezések, törvények a magyar tenyésztők számára szinte teljesen átláthatatlanok. Miközben ezek minket is érintenek, és valószínű egyre inkább érinteni fognak. Bár azt gondolom ezzel nem vagyunk egyedül, és sokszor a rendelkező országok tenyésztői sincsenek vele teljesen tisztában, hogy mi történik körülöttük. Korlátozzák, vagy éppen betiltják bizonyos (pl. nyomott orrú) fajták tenyésztését, születnek színek (pl. blue merle) tiltására vonatkozó rendeletek,…