Kinológiai szervezetek Magyarországon 5. rész
Az előző bejegyzésben az országos hatáskörű, minden fajta érdekeit felkaroló MEOE történetét taglaltam, a két világháború, illetve azok köztes időszakában. A MEOE mellett már az 1910-es években is léteztek más hazai kinológiai szervezetek. Ezek működése javarészt nem zavarta az egyesületet, mert vagy együtt tudtak velük működni, vagy nem voltak olyan jelentősek, nem rendelkeztek akkora befolyással, hogy az hatással lett volna a MEOE létére. Néha előfordultak kisebb csatározások, de ezeken az egyesület hamar túl tudott lépni, és gond nélkül meg tudta tartani vezető pozícióját a magyar kinológiában. Így volt ez egészen 1922 tavaszáig. 1922 tavaszán ugyanis a MEOE egyik oszlopos tagja, dr. Raitsits Emil állatorvos – aki több vezető tisztséget is…
Kinológiai szervezetek Magyarországon 4. rész
Az előző fejezetet ott hagytam abba, hogy a legjelentősebb hazai kinológiai egyesület 1916-ban átalakult, nevet változtatott, és – kissé megfogyatkozott létszámmal – Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete címen folytatta működését. 1917-től a szervezet fejlődését nagymértékben lassította az I. Világháború. A vezetőség, illetve az ebtenyésztők jelentős része nem tudott megjelenni a közgyűléseken vagy egyéb eseményeken, mivel hadi szolgálatot kellett teljesíteniük. Emiatt a rendezvények is igencsak megritkultak. Ettől függetlenül a törzskönyvezés (M.E.T. jelzéssel) folyt tovább, és amit csak lehetett elvégeztek a vészterhes időkben. Pl. speciális formanyomtatványok tervezése, gyártása, versenyszabályzatok alkotása, ismeretterjesztő előadások tartása, magyar fajták fényképeinek, adatainak gyűjtése, komondor, kuvasz és puli fajtastandard kidolgozása. A magyar fajták ügyében dr. Raitsits Emil tevékenykedett leginkább.…
Vonyítok
Az utóbbi időkben úgy érzem egyre inkább eluralkodik a kutyatenyésztés körüli káosz. A kaotikus állapotnak több oka van. Egyrészt szinte naponta érkeznek külföldről hírek arról, hogy éppen milyen újabb megszorításokat terveznek a kutyatenyésztésre, illetve ehhez kapcsolódóan, a kutyakiállításokra, kutyasportokra, kutyakozmetikusokra, stb. vonatkozóan. Ezek az új – főleg nyugat-európai – tiltó, szigorító rendelkezések, törvények a magyar tenyésztők számára szinte teljesen átláthatatlanok. Miközben ezek minket is érintenek, és valószínű egyre inkább érinteni fognak. Bár azt gondolom ezzel nem vagyunk egyedül, és sokszor a rendelkező országok tenyésztői sincsenek vele teljesen tisztában, hogy mi történik körülöttük. Korlátozzák, vagy éppen betiltják bizonyos (pl. nyomott orrú) fajták tenyésztését, születnek színek (pl. blue merle) tiltására vonatkozó rendeletek,…
Halálos közelség
Évente több lista is készül arról, hogy az emberre nézve melyek a leghalálosabb állatok a Földön. Az állatok aszerint vannak rangsorolva, hogy az adott évben hány emberi halálesetért voltak közvetlenül felelősek. A felsorolások első felében rendszeresen megtalálható legjobb barátunk; a kutya. No de nem feltétlen azért, amiért első blikkre gondolnánk… Amikor emberre halálos állatokra gondolunk, elsősorban olyan ragadozók jutnak az eszünkbe, mint a krokodil, a cápa, az oroszlán, vagy a medve. Pedig ők a dobogó közelében sincsenek. A kutyák évente minimum 25-35 ezer ember halálát okozzák. Így az emberre nézve 4. leghalálosabb állat. A végzetes kimenetelű kutyatámadások azonban ennek csak nagyon kis százalékát teszik ki. Azért kerültek a negyedik helyre,…
Tények, érdekességek a kutyás világból.
