Kutyafajták a háború előtti Magyarországon
A törzskönyvezés kezdetétől (1879) a II. Világháború végéig Magyarországon körülbelül 110 kutyafajtát honosítottak meg, illetve tartottak nyilván. Az, hogy mikor melyik mekkora létszámban volt jelen, – akárcsak ma – folyamatosan változott. A történelmi események, a társadalmi változások, az eredeti funkció visszaszorulása és sok egyéb tényező is befolyásolta/befolyásolja egy fajta sorsát, népszerűségét. Csak nagyon kevés olyan fajta volt, ami kifejezetten nagy létszámban, sok évtizeden át követhető hazánkban. Ezek közül is kiemelkedik a sima- és drótszőrű foxterrier illetve a német juhászkutya, melyek felfelé ívelő karrierje a háború után is folytatódott. Egy fajta jelenléte attól kezdve követhető nyomon valójában, amikor hivatalos nevet kap, és megjelenik róla az első fajtastandard. A tiszta vérben…
Alapismeretek leendő gazdiknak
Ez a bejegyzés elsősorban azoknak szól, akik fajtatiszta kutyát szeretnének, de nem tudják hogyan kezdjenek hozzá, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, mi-mit jelent. Tenyésztő vagy szaporító? Mi a különbség? Mi a törzskönyv? Mi a kennelnév? Mire jó és mit tartalmaz a kutya adás-vételi szerződés? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket próbálok boncolgatni ebben a kis összeállításban. Tenyésztő vagy szaporító? A tenyésztők és szaporítók közti különbségeket számos írás taglalja az Interneten. Én most megpróbálom ezt egy kicsit másképp szemléltetni. Szaporítótól kutyát vásárolni egyfelől olyan, mintha arany ékszert vennénk egy parkolóban. Nagy a rizikó, hogy nem aranyat veszünk, és óriásit bukunk rajta anyagilag. Másfelől kissé olyan, mintha az utcán bárkitől vásárolnánk nyers…
Arcképcsarnok: MEOE elnökök 1961-2022
Mint egy korábbi bejegyzésben említettem… Az 1956 elején alakult MKOE – Magyar Kutyatenyésztők Országos Egyesülete 1961 márciusában módosította alapszabályait és felvette a MEOE – Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete nevet, majd ugyanebben az évben csatlakozott az FCI-hez. A MEOE elnöke ekkor Kerekes Béla (szül. Dárda, 1900. július 24.), a Dárdai magyar vizsla kennel tulajdonosa volt. A napi ügyvitelért felelős főtitkár Puy Aladár (1907-1992) agrármérnök volt, aki már évek óta vezető szerepet töltött be az Egyesület életében. Kerekes Bélát az elnöki székben alelnöke, dr. Abonyi Lajos (1900-1978) állatorvos követte, aki majd 50 évig részese volt a hazai kinológiai életnek. Abonyi doktor 1963-ban köszönt le, de továbbra is a vezetőség aktív tagja…
Gondolatok a Kiscelli kutya kiállításról
Majd egy éve annak, hogy Kiscelli Múzeum meghirdette; időszakos kiállítást készül nyitni „VAU! A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete” címmel. Üdvözöltem az ötletet és nagyon vártam, hogy megnézhessem, mivel a történelmi visszatekintés a magyar kutyázásba igencsak érdekel, legyen szó annak bármilyen aspektusáról. Ezért voltak is elvárásaim, meg nem is. Túl nagyokat nem mertem álmodni, nehogy csalódjak. Mégis feltüzelt a gondolat, hátha – a nyilvánosságot is bevonó – anyaggyűjtés során belebotlottak igazán értékes és ritka kincsekbe, s azokat majd felvonultatják a díszes vitrinekben. A legnagyobb vágyam persze a kutyászat Szent Grálja lett volna, a háború előtti törzskönyvi kötetek, de ha őszinte akarok lenni, ebben azért komolyan nem reménykedtem. Azokat egyszerűen elnyelte a föld.…
Adalék a magyar kinológia történetéhez: 1971, a fordulat éve
Az 1971 szeptemberében Budapesten megtartott kutyás rendezvénysorozat – az első magyarországi Világgyőztes címet kiadó CACIB kiállítással – több szempontból is rendkívül fontos a magyar kinológia történetében. A hazai kutyászat helyzete körülbelül ekkorra renoválódott. A II. Világháború után több mint 25 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Magyarország ismét bekapcsolódhasson a nemzetközi kinológiába, és világszerte kivívja a szakma teljes körű elismerését. Bár a kiteljesedéshez a vasfüggöny még sokáig fenntartott némi akadályt. Visszatekintés az FCI kutya-világkiállítások történetébe A MEOE (mint korábban említettem) 1933 februárjában lett az FCI szerződéses partnere, majd 1935 áprilisában a világszervezet, az alapítókkal egyenjogú szövetséges rendes taggá minősítette. Ugyanebben az évben tartotta meg az FCI a III. Világkongresszusát…
Kinológiai szervezetek Magyarországon 6. rész
A MAGYAR EBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK MŰKÖDÉSE 1944 UTÁN A cikksorozat 4. részét ott fejeztem be, hogy a MEOE – a II. Világháború vége előtti – utolsó kiállítását, a német megszállás alatt, 1944. május 28-án tartotta. Ugyanekkor jelent meg az „A Kutya” utolsó száma is Ilosvai-Hollóssy Lajos, az Egyesület ügyvezető igazgatójának szerkesztésében. 1944 közepére már nem csak az egyesületi élet és a tenyésztés folytatása, de maga a kutyatartás is nagy nehézségeket okozott. A kutyák fenntartása, élelmezése mindennapi gond volt. Rengeteg kutya halt éhen. A németek a megszállás alatt a fajtatiszta kutyák jelentős részét elrabolták, és hazájukba szállítatták. Sok nagytestű ebre, illetve a magyar fajta kutyákra gyakran más sors várt.…
Tények, érdekességek a kutyás világból.
