Kutyafajták hazánkban anno – III. rész: Terrierek és mindennemű haszonebek
A XX. század első évtizedeiben hon- és rendvédelmi szolgálati kutya tulajdonképpen bármilyen fajta lehetett. Igyekeztek minden olyan fajtát bevonni a kiképzésbe, aminél esélyt láttak a használhatóságra. Alkalmaztak magyar juhász- és pásztorkutyákat is, hogy minél inkább bizonyítsák őshonos ebeink sokoldalúságát. A professzionálisan képzett hazai hadi- és rendőrkutyák javát azonban dobermannok, airedale terrierek, illetve schnauzerek, rottweilerek, és német boxerek tették ki. Ám minden fajta közül arányaiban a legkiemelkedőbb a német juhászkutya volt. A „nagy farkaskutya-láz” A köznyelvben csak „farkaskutyának” nevezett német juhászkutya – mindkét szőrváltozatban – az 1910-es években kezdett elterjedni Magyarországon, és hamar az egyik legkedveltebb fajta lett. Az első világháború után létszámuk robbanásszerű növekedésnek indult. A fajtával foglalkozó…
Kutyafajták hazánkban anno – I. rész: Óriások és apróságok
A XIX. századtól a II. világháború végéig legalább száztíz kutyafajtát honosítottak meg, illetve tartottak nyilván Magyarországon. Hogy mikor melyik mekkora létszámban volt jelen, – akárcsak ma – folyamatosan változott. Bizonyos történelmi események, társadalmi változások, az eredeti funkció visszaszorulása, és sok egyéb tényező befolyásolta egy-egy fajta hazai sorsát, népszerűségét. Tiszta vérben tenyésztett modern kutyafajtákról csak akkor beszélhetünk, ha egy fajta hivatalos nevet kapott, megjelent róla az első fajtastandard és megkezdődött a törzskönyvezése. A fajtatiszta tenyésztés csak ezekkel valósulhatott meg, s egy fajta regionális története csak ekkortól követhető biztosan nyomon. Ez persze nem azt jelenti, hogy korábban egyetlen példány sem volt az országban, hiszen néhány idegen kutyafajta magyarországi megjelenését kiállítási katalógusok, fényképek,…
Fónagyék
Fónagy József a magyar kinológia kiemelkedő alakja, utolsó nagy mecénása és a „kontinens legjobb gentleman-idomárja” volt, aki múlhatatlan érdemeket szerezett a magyarországi ebtenyésztés terén. Rokoni szálait felgöngyölítve kiderült, hogy szűkebb-tágabb családjában nem csak ő köteleződött el a hazai kutyászat felé. A nemesi származású feketebátori Fónagy József kinológiai pályafutását 1883-ban – egy Hanvay vonalból származó, Miss nevű angol pointer szukával – kezdte. A következő évben Fónagy belépett a Magyar Vizsla-Verseny Egyesületbe, és Miss tenyésztőjétől (Pataky Albintól) további három pointert vásárolt. 1885 májusában a budapesti ebkiállításon mutatta be először kutyáit, majd augusztusban nagy feltűnést keltett a galánthai vizslaversenyen, mint kitűnő vadászkutya vezető és idomító. Szeptemberben bejelentette kennelének megalapítását, s év…
Magyar vizsla tabló
A magyar ősnemes turócszentmihályi és alsóköröskényi Thuróczy család számos tagja – Thuróczy Tibor (1882-1947) és testvére Thuróczy Károly (1879-1946), valamint édesapjuk Thuróczy Vilmos (1843-1921), illetve nagyapjuk Thuróczy János (1808-1891) is – tartott és tenyésztett sárga magyar vizslát már a XIX. században, melynek állománya a századfordulóra egyre zsugorodott, szinte teljesen kiveszett. A megmentésükért indított mozgalmat Thuróczy Tibor „A régi, magyar sárga vizsla” című írása keltette életre, mely 1916. november 20-án jelent meg a Nimród újság vadászeb mellékletében. Szomorkás hangvételű cikkében Thuróczy Tibor búcsúztatót mondott egy olyan fajta fölött, mely korábban az ország minden szegletében megtalálható volt, s „ha kiegyenlített formában nem is, de páratlanul jó, egyforma tulajdonságokkal rendelkezett”. Soraiban…
Kutyafajták a háború előtti Magyarországon
A törzskönyvezés kezdetétől (1879) a II. Világháború végéig Magyarországon körülbelül 110 kutyafajtát honosítottak meg, illetve tartottak nyilván. Az, hogy mikor melyik mekkora létszámban volt jelen, – akárcsak ma – folyamatosan változott. A történelmi események, a társadalmi változások, az eredeti funkció visszaszorulása és sok egyéb tényező is befolyásolta/befolyásolja egy fajta sorsát, népszerűségét. Csak nagyon kevés olyan fajta volt, ami kifejezetten nagy létszámban, sok évtizeden át követhető hazánkban. Ezek közül is kiemelkedik a sima- és drótszőrű foxterrier illetve a német juhászkutya, melyek felfelé ívelő karrierje a háború után is folytatódott. Egy fajta jelenléte attól kezdve követhető nyomon valójában, amikor hivatalos nevet kap, és megjelenik róla az első fajtastandard. A tiszta vérben…
Alapismeretek leendő gazdiknak
Ez a bejegyzés elsősorban azoknak szól, akik fajtatiszta kutyát szeretnének, de nem tudják hogyan kezdjenek hozzá, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, mi-mit jelent. Tenyésztő vagy szaporító? Mi a különbség? Mi a törzskönyv? Mi a kennelnév? Mire jó és mit tartalmaz a kutya adás-vételi szerződés? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket próbálok boncolgatni ebben a kis összeállításban. Tenyésztő vagy szaporító? A tenyésztők és szaporítók közti különbségeket számos írás taglalja az Interneten. Én most megpróbálom ezt egy kicsit másképp szemléltetni. Szaporítótól kutyát vásárolni egyfelől olyan, mintha arany ékszert vennénk egy parkolóban. Nagy a rizikó, hogy nem aranyat veszünk, és óriásit bukunk rajta anyagilag. Másfelől kissé olyan, mintha az utcán bárkitől vásárolnánk nyers…
Tények, érdekességek a kutyás világból.
