• Hasznos,  Kiskutya,  Kutya,  Kutyavásárlás,  Szerződés,  Társtulajdon,  Tenyésztők

    Alapismeretek leendő gazdiknak

    Ez a bejegyzés elsősorban azoknak szól, akik fajtatiszta kutyát szeretnének, de nem tudják hogyan kezdjenek hozzá, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, mi-mit jelent. Tenyésztő vagy szaporító? Mi a különbség? Mi a törzskönyv? Mi a kennelnév? Mire jó és mit tartalmaz a kutya adás-vételi szerződés? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket próbálok boncolgatni ebben a kis összeállításban.   Tenyésztő vagy szaporító? A tenyésztők és szaporítók közti különbségeket számos írás taglalja az Interneten. Én most megpróbálom ezt egy kicsit másképp szemléltetni. Szaporítótól kutyát vásárolni egyfelől olyan, mintha arany ékszert vennénk egy parkolóban. Nagy a rizikó, hogy nem aranyat veszünk, és óriásit bukunk rajta anyagilag. Másfelől kissé olyan, mintha az utcán bárkitől vásárolnánk nyers…

  • Aktuális,  Kinológia,  Kutya,  Szervezetek,  Tenyésztők,  Történelem

    Arcképcsarnok: MEOE elnökök 1961-2022

    Mint egy korábbi bejegyzésben említettem… Az 1956 elején alakult MKOE – Magyar Kutyatenyésztők Országos Egyesülete 1961 márciusában módosította alapszabályait és felvette a MEOE – Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete nevet, majd ugyanebben az évben csatlakozott az FCI-hez. A MEOE elnöke ekkor Kerekes Béla (szül. Dárda, 1900. július 24.), a Dárdai magyar vizsla kennel tulajdonosa volt. A napi ügyvitelért felelős főtitkár Puy Aladár (1907-1992) agrármérnök volt, aki már évek óta vezető szerepet töltött be az Egyesület életében.   Kerekes Bélát az elnöki székben alelnöke, dr. Abonyi Lajos (1900-1978) állatorvos követte, aki majd 50 évig részese volt a hazai kinológiai életnek. Abonyi doktor 1963-ban köszönt le, de továbbra is a vezetőség aktív tagja…

  • Aktuális,  Kinológia,  Kutya,  Kutyakiállítás,  Tenyésztők,  Történelem

    Gondolatok a Kiscelli kutya kiállításról

    Majd egy éve annak, hogy Kiscelli Múzeum meghirdette; időszakos kiállítást készül nyitni „VAU! A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete” címmel. Üdvözöltem az ötletet és nagyon vártam, hogy megnézhessem, mivel a történelmi visszatekintés a magyar kutyázásba igencsak érdekel, legyen szó annak bármilyen aspektusáról. Ezért voltak is elvárásaim, meg nem is. Túl nagyokat nem mertem álmodni, nehogy csalódjak. Mégis feltüzelt a gondolat, hátha – a nyilvánosságot is bevonó – anyaggyűjtés során belebotlottak igazán értékes és ritka kincsekbe, s azokat majd felvonultatják a díszes vitrinekben. A legnagyobb vágyam persze a kutyászat Szent Grálja lett volna, a háború előtti törzskönyvi kötetek, de ha őszinte akarok lenni, ebben azért komolyan nem reménykedtem. Azokat egyszerűen elnyelte a föld.…

  • Kinológia,  Kutya,  Kutyakiállítás,  Tenyésztők,  Történelem

    Adalék a magyar kinológia történetéhez: 1971, a fordulat éve

      Az 1971 szeptemberében Budapesten megtartott kutyás rendezvénysorozat – az első magyarországi Világgyőztes címet kiadó CACIB kiállítással – több szempontból is rendkívül fontos a magyar kinológia történetében. A hazai kutyászat helyzete körülbelül ekkorra renoválódott. A II. Világháború után több mint 25 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Magyarország ismét bekapcsolódhasson a nemzetközi kinológiába, és világszerte kivívja a szakma teljes körű elismerését. Bár a kiteljesedéshez a vasfüggöny még sokáig fenntartott némi akadályt.   Visszatekintés az FCI kutya-világkiállítások történetébe A MEOE (mint korábban említettem) 1933 februárjában lett az FCI szerződéses partnere, majd 1935 áprilisában a világszervezet, az alapítókkal egyenjogú szövetséges rendes taggá minősítette. Ugyanebben az évben tartotta meg az FCI a III. Világkongresszusát…

  • Kinológia,  Kutya,  Kutyafajták,  Kutyakiállítás,  Szervezetek,  Tenyésztők,  Történelem

    Kinológiai szervezetek Magyarországon 6. rész

      A MAGYAR EBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK MŰKÖDÉSE 1944 UTÁN   A cikksorozat 4. részét ott fejeztem be, hogy a MEOE – a II. Világháború vége előtti – utolsó kiállítását, a német megszállás alatt, 1944. május 28-án tartotta. Ugyanekkor jelent meg az „A Kutya” utolsó száma is Ilosvai-Hollóssy Lajos, az Egyesület ügyvezető igazgatójának szerkesztésében. 1944 közepére már nem csak az egyesületi élet és a tenyésztés folytatása, de maga a kutyatartás is nagy nehézségeket okozott. A kutyák fenntartása, élelmezése mindennapi gond volt. Rengeteg kutya halt éhen. A németek a megszállás alatt a fajtatiszta kutyák jelentős részét elrabolták, és hazájukba szállítatták. Sok nagytestű ebre, illetve a magyar fajta kutyákra gyakran más sors várt.…

  • Aktuális,  Kutya,  Kutyafajták,  Tenyésztők

    Vonyítok

    Az utóbbi időkben úgy érzem egyre inkább eluralkodik a kutyatenyésztés körüli káosz.  A kaotikus állapotnak több oka van. Egyrészt szinte naponta érkeznek külföldről hírek arról, hogy éppen milyen újabb megszorításokat terveznek a kutyatenyésztésre, illetve ehhez kapcsolódóan, a kutyakiállításokra, kutyasportokra, kutyakozmetikusokra, stb. vonatkozóan. Ezek az új – főleg nyugat-európai – tiltó, szigorító rendelkezések, törvények a magyar tenyésztők számára szinte teljesen átláthatatlanok. Miközben ezek minket is érintenek, és valószínű egyre inkább érinteni fognak. Bár azt gondolom ezzel nem vagyunk egyedül, és sokszor a rendelkező országok tenyésztői sincsenek vele teljesen tisztában, hogy mi történik körülöttük. Korlátozzák, vagy éppen betiltják bizonyos (pl. nyomott orrú) fajták tenyésztését, születnek színek (pl. blue merle) tiltására vonatkozó rendeletek,…