Kinológiai szervezetek Magyarországon 6. rész
A MAGYAR EBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK MŰKÖDÉSE 1944 UTÁN A cikksorozat 4. részét ott fejeztem be, hogy a MEOE – a II. Világháború vége előtti – utolsó kiállítását, a német megszállás alatt, 1944. május 28-án tartotta. Ugyanekkor jelent meg az „A Kutya” utolsó száma is Ilosvai-Hollóssy Lajos, az Egyesület ügyvezető igazgatójának szerkesztésében. 1944 közepére már nem csak az egyesületi élet és a tenyésztés folytatása, de maga a kutyatartás is nagy nehézségeket okozott. A kutyák fenntartása, élelmezése mindennapi gond volt. Rengeteg kutya halt éhen. A németek a megszállás alatt a fajtatiszta kutyák jelentős részét elrabolták, és hazájukba szállítatták. Sok nagytestű ebre, illetve a magyar fajta kutyákra gyakran más sors várt.…
Vonyítok
Az utóbbi időkben úgy érzem egyre inkább eluralkodik a kutyatenyésztés körüli káosz. A kaotikus állapotnak több oka van. Egyrészt szinte naponta érkeznek külföldről hírek arról, hogy éppen milyen újabb megszorításokat terveznek a kutyatenyésztésre, illetve ehhez kapcsolódóan, a kutyakiállításokra, kutyasportokra, kutyakozmetikusokra, stb. vonatkozóan. Ezek az új – főleg nyugat-európai – tiltó, szigorító rendelkezések, törvények a magyar tenyésztők számára szinte teljesen átláthatatlanok. Miközben ezek minket is érintenek, és valószínű egyre inkább érinteni fognak. Bár azt gondolom ezzel nem vagyunk egyedül, és sokszor a rendelkező országok tenyésztői sincsenek vele teljesen tisztában, hogy mi történik körülöttük. Korlátozzák, vagy éppen betiltják bizonyos (pl. nyomott orrú) fajták tenyésztését, születnek színek (pl. blue merle) tiltására vonatkozó rendeletek,…
Kutyák és tenyésztők a TikTok-on
A TikTok az egyik legdinamikusabban fejlődő alkalmazás, felhasználói száma napról-napra nő, és egyre több kutyás illetve tenyésztő tűnik fel rajta. A TikTok nagyon értékes reklámfelület és lehetőség arra, hogy egy tenyésztő tevékenységének és kutyáinak olyan oldalát mutassa meg, amire máshol nincs mód. A minivideók készítése egyfajta önkifejezési forma, amit akár egészen művészi szintre lehet fejleszteni. Ehhez azonban meg kell érteni, ismerni a felületet, és meg kell tanulni kihasználni azt. Ha valaki csatornát szeretne létrehozni, érdemes előtte felhasználóként szörfölni rajta legalább pár hónapig. Megnézni minél több videót, megismerni a TikTok működését és a közösség igényeit. „A TikTok az nagyon sok szempontból a legjobb social media platform jelenleg. A legérdekesebb, kreatívabb és…
Hová tűntek a kutyás újságok?
Amikor gyerek voltam és elkezdtek érdekelni a kutyák, hamar rajongója lettem a kutyás újságoknak. Korábban több ilyen lap volt a piacon. Csak kibattyogtam az újságoshoz és rendre bevásároltam mindet. Vettem az A Kutyát, a Kutya Revüt, a Nemzetközi Kutya Magazint, meg amit csak kapni lehetett. Sok cikk megmaradt bennem amit olvastam, ami nagy hatással volt rám, vagy ami felkeltette a kíváncsiságomat olyasmi iránt amiről addig még csak nem is hallottam. Fiatalkorom kutyás lapjaiból mára nem maradt egy sem. Minden nyomtatott szakmai kutyás lap megszűnt. Online újságok vannak persze, de… Egyrészt; Lehet, hogy egyedül vagyok ezzel, de én szeretem kézbe fogni az újságot. Szeretem lapozgatni, szeretem a látványát, az illatát, a…
Háborús gondolatok
Több hónapos egészségügyi kényszer-pihenő után azt gondoltam, ott fogom folytatni a blogot ahol abbahagytam. A soron következő cikk a tenyésztői stressz lett volna. De azután kitört a háború, és egyszerűen annyira bagatell lenne most a hétköznapi gondokon siránkozni, hogy képtelen lennék erről írni. Nem is lenne túl ízléses. Számos cikk jelent meg korábban a hadszíntereken szolgáló ebekről, de hogy a civil lakosság kutyáinak mi a sorsa háborús időkben, arról csak elvétve van információ. Írásaimban már többször foglalkoztam azzal, hogy a történelem sodrása, illetve bizonyos események, hogyan befolyásolták az emberek mellett kutyáik életét. Külön kiemelve a fajtatiszta ebek történetének alakulását, mivel ők egyfajta nemzeti jelképek, vagyis a politika gyakran beleszólt/beleszól abba,…
A tenyésztői kiégés szindróma
„A kiégés egy olyan folyamat, amelyben a stressz és a hajszolt munka hatására a hajdanában elkötelezett szakember eltávolodik munkájától” – Harold F. Cherniss. A kiégés, vagyis a burnout szindróma; fizikai, érzelmi és mentális kimerülés okozta tünetegyüttes. Jellemzően azoknál alakul ki, akik munkájuk során huzamos ideig fokozott stressznek, érzelmi megterhelésnek vannak kitéve. Ezért gyakran „munkahelyi ártalomnak” is nevezik. A legérintettebb csoportok közt a pedagógusokat, egészségügyi és szociális dolgozókat szokták említeni. Annak ellenére, hogy a kiégés minden kétséget kizáróan súlyosan érinti a tenyésztői társadalmat, eddig egyetlen anyagot sem találtam ami ebből az aspektusból foglalkozott volna a témával. Pedig szerintem nem kérdés, hogy hosszútávon milyen sok stresszel és érzelmi megterheléssel jár ez a…