Hasznos,  Kutya,  Szerződés,  Társtulajdon

A kutyák társtulajdoni szerződéséről

Az utóbbi hónapokban több alkalommal tettem fel olyan kölyök-hirdetést az oldalra, amiben a tenyésztő kizárólag társtulajdonost keres kiskutyája számára. Mint aki először találkozik a kifejezéssel, megpróbáltam az Internetről kideríteni, hogy kutyák esetében mit takar pontosan a társtulajdon fogalma, és milyen feltételei lehetnek, de nem jártam sok sikerrel. Megkönnyítené a helyzetet, ha lenne rá egy hivatalos formanyomtatvány, nyilvánosan elérhető szerződésminta, de nincs. Főleg azért, mert a kutyák társtulajdonosi megállapodása minden esetben nagyon egyedi, a feltételek igen eltérőek lehetnek. Már ha csak azt nézem, hogy kan vagy szuka a szóban-forgó állat. Így hozzávetőlegesen megpróbálom összeszedni, hogy körülbelül mire vonatkozó pontokat tartalmazhat egy társtulajdoni szerződés. Előtte azonban nézzük az alapokat.

Miért ad egy tenyésztő társtulajdonba kutyát?
Társtulajdonba azok a kutyák szoktak kerülni, akikkel a tenyésztőnek tenyésztési tervei vannak, de valamilyen okból nem tudja maga tartani. (A legtöbb esetben helyhiány okán.) A kutya lehet saját maga által tenyésztett, vagy akár vásárolt is. Társtulajdonosi viszony létrejöhet több tenyésztő, valamint tenyésztő és vevő / vevők között. Egy kutyának hivatalosan akár 2-3 vagy 4 gazdája is lehet egyszerre. (4 felett már csak adminisztrációs okokból sem lenne praktikus.) A tenyésztő számára minden esetnek megvan a rizikófaktora. Egy másik tenyésztő mondjuk sokkal kevesebb eséllyel követ el tartási hibát, viszont ütközhetnek a tenyésztési elképzelések.

Egy tenyésztő részéről nagyon nagyfokú bizalom kell a társtulajdonosi kapcsolat létrehozásához. Hiszen a tenyészetének jövőjét adja egy másik ember kezébe, akinek valószínűleg közel sem olyan fontos ez, mint neki. Ezért legtöbb esetben társtulajdoni viszonyt olyan személyek kötnek, akik eleve bíznak egymásban. Teljesen idegennel csak nagyon ritkán, több forrásból történő alapos ellenőrzés után szoktak. 

Mit jelent napi gyakorlatban a társtulajdon?
Pl. egy tenyésztő igen kedvezményes áron átad egy kiskutyát egy vevőnek mint társtulajdonosnak, aki a hétköznapi értelemben lesz a kutya gazdája. Nála lakik, ő eteti, itatja, sétáltatja, napi szinten ő foglalkozik vele. Mindezt a tenyésztő iránymutatásai szerint. Tenyésztési kérdésekben kizárólag a társtulajdonos tenyésztő dönt. Ő egyengeti a kutya kiállítási-, tenyész-karrierjét. Ha szükséges, akár hosszabb időre is elviheti a kutyát, tehát bizonyos szempontból továbbra is rendelkezik felette.

A gazdák sok esetben csak azt látják, hogy a társtulajdon által kedvezményesen vagy éppen ingyen juthatnak a kutyához. Egy ilyen kapcsolatnak azonban súlyos feltételei vannak. Ezért szoktak társtulajdoni szerződést kötni. Későbbi félreértések elkerülése miatt előnyös, ha a szerződés minél részletesebb. Előre felkészülni minden létező helyzetre úgyis lehetetlen, – főleg mert élőlényekről van szó – de amit tudunk érdemes írásba fektetni. A szerződést javasolt jogász segítségével megírni, vagy a tervezetet jogásszal átnézetni, véleményeztetni, pontosíttatni. Továbbá nem árt a szerződésmintát legalább egy héttel az aláírás előtt minden félnek elküldeni, hogy legyen lehetőségük alaposan átolvasni, mérlegelni, esetleges változtatást kérni.

Amit a szerződésnek minden esetben tartalmaznia kell:

• a szerződő felek adatai (teljes név, születési hely és idő, anyja neve, lakcím, adóazonosító és / vagy személyi szám)
• a szerződő felek elérhetőségei (telefonszám, email cím)
• a kutya adatai (törzskönyvi név, születési idő, fajta, nem, szín, törzskönyvi jel és szám, mikrochip szám)
• a kutya vételára (összeg, a fizetés menete)
• a társtulajdonosi viszony legfőbb feltétele (mi a tenyésztő célja a társtulajdonnal, mi a terve a kutyával a jövőben, pl. a tenyésztőnek, mint Társtulajdonos I.-nek, térítésmentes tenyésztési joga van a kutyához, míg az aktív termékeny fedezőkan.)
• a szerződés időtartama (pl. a kutya élete végéig, esetleg egy alomra vagy mondjuk, 3 fedezésre / alomra vonatkozóan 2-7 éves kora között)
• a tulajdoni hányad (a tulajdonosok milyen arányban osztoznak a kutyán, pl. 1/2 – 1/2)
• milyen állapotban (pl. állatorvos által ellenőrizve, funkcionálisan egészségesen), milyen dokumentumokkal kerül a kutya átadásra (oltási könyv, útlevél, törzskönyv, szűrési igazolások, teljesítményfüzet, stb.)
• nyilatkozat, hogy mindkét fél elolvasta, megértette és elfogadta a szerződés tartalmát
• hány példányban készült a szerződés
• dátum, aláírás, két tanú által letanúzva

További fontos előre tisztázandó pontok:

• költségek megosztása (kit milyen kiadások terhelnek pontosan, pl. vételár, tartási, általános vagy extra szakállatorvosi, szűrési, kiállítási, fedeztetési, utazási, szállítási, alomnevelési, adminisztrációs költségek, illetve adóterhek viselése) A költségek megosztásáról érdemes a lehető legrészletesebben írni. Mert pl. egy alom teljes költségvetése jóval túlmutat a kölyöktápon meg az oltásokon. Beletartozhatnak olyan genetikai szűrési csomagok, amik akár kutyánként több tízezer forintot is kóstálhatnak. Ezeket nem árt előre tisztázni.
• bevételek megosztása (pl. fedeztetési díjból, kölyökeladásból származó bevétel megosztása tulajdoni hányad szerint, vagy egyéb módon)
• mit végez / mire vállal pontosan felelősséget illetve kötelezettséget az egyik, valamint a másik társtulajdonos (ki vállalja a napi tartást, ki dönt a kutyával kapcsolatos tenyésztési kérdésekben, ki vállalja az alomnevelést, a fedeztetés lebonyolítását, ki tárgyal a vevőkkel, ki készíti fel kiállításra, munkavizsgára, munkaversenyre a kutyát, ki intézi a szűréseit, stb.)
• tartási kritériumok (fontos, hogy a kutya a célnak megfelelően legyen tartva, pl. etetési, kozmetikai, mozgatási, képzési előírások)
• szervezeti tagság feltétele (pl. ha szükséges, hogy mindegyik tulajdonos folyamatos ebtenyésztői szervezeti tagsággal rendelkezzen)
• tenyészszuka esetén; kinek a kennelnevén fognak születni az almok!
• kiállítási részvétellel kapcsolatos feltételek (pl. évente legalább 4 kiállításon való részvétel, melyekből legalább egy hazai nemzetközi, és egy külföldi kiállítás)
• tenyészszemlén való részvétel (pl. Társtulajdonos II. vállalja, hogy a kutyát 1-1,5 éves kora között megfelelően felkészítve tenyészszemlére viszi, annak költségeit ő fizeti)
• ivartalanításra vonatkozó részletes feltételek (pl. ivartalanítás csak minden tulajdonos írásos, sürgős esetben telefonos beleegyezésével történhet)
• eutanáziára vonatkozó részletes feltételek (pl. csak a tulajdonosok egyhangú közös döntése esetén)
• láthatásra, a kutya ideiglenes áthelyezésére, elvitelére vonatkozó feltételek (pl. Társtulajdonos II. biztosítja Társtulajdonos I. részére az évente minimum négyszer történő ellenőrzés lehetőségét. Továbbá, ha a kutya a későbbiekben beválik, mint fedezőkan, akkor a fedezendő szukáknak lehetőséget biztosít a fedezést lebonyolítani, vagy ez időre a Társtulajdonos I.-hez hazaengedi, hogy a fedezést nála lebonyolítsák.)
• a kutya eladására, elajándékozására, továbbadására vonatkozó feltételek
• kapcsolattartási feltételek (pl. rendszeres telefonos és személyes kapcsolattartás, betegség, baleset, elvesztés vagy halál esetén azonnali telefonos értesítés)
• kártérítési esetekre vonatkozó feltételek (milyen esetekre vonatkozik, és mekkora lehet a kártérítés mértéke, ha pl. az egyik társtulajdonos hibájából a kutya tenyésztésre alkalmatlanná válik, mondjuk tartási hiba, kezeletlen betegség vagy gondatlanságból okozott sérülés miatt)
• egyéb fontos kritériumok (pl. kutyaviadalon való részvétel, vagy kereskedőnek történő értékesítés tiltása)
• nyilvános megjelenésre vonatkozó feltételek (pl. a kutyáról készült képanyagok használata, kezelése)

Igazából bármi belefér a szerződésbe ami nekünk fontos. Minél konkrétabban fogalmazunk, annál kevesebb az esély arra, hogy ez az üzleties jellegű kapcsolat megront egy jó viszonyt. Remélem ezzel a pár sorral sikerült némi betekintést adni a társtulajdoni kapcsolatok feltételrendszerébe, esetleg segítséget nyújtani egy szerződésminta összeállításhoz.