Kutyák a Budapesti Állatkertben – I. rész
A Pesti Állatkert 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Külföldön ekkor már bevett szokás volt a fajtatiszta kutyák állatkerti bemutatása. A létesítmény a megnyitó havában rengeteg embert vonzott, és számos ajándék állat érkezett. Köztük egy újfundlandi, aki minden bizonnyal a Kert első kutyája lehetett. Vele kezdődött a Fővárosi Állat- és Növénykert kutyáinak 147 éven át tartó története. A magánkezdeményezésből alapított intézmény igazgatója 1873-ban Serák Károly nagy-abonyi közbirtokos lett. A kinevezését követő években már rendszeresen látható volt néhány kutya az Állatkertben. 1885 februárjában az igazgató – a Vadászlap hasábjain – bejelentést tett, miszerint tavasszal nagyszabású ebtenyészde felállítását tervezi a Kertben. Az elképzelés az volt, hogy minél…
Magyar vizsla tabló
A magyar ősnemes turócszentmihályi és alsóköröskényi Thuróczy család számos tagja – Thuróczy Tibor (1882-1947) és testvére Thuróczy Károly (1879-1946), valamint édesapjuk Thuróczy Vilmos (1843-1921), illetve nagyapjuk Thuróczy János (1808-1891) is – tartott és tenyésztett sárga magyar vizslát már a XIX. században, melynek állománya a századfordulóra egyre zsugorodott, szinte teljesen kiveszett. A megmentésükért indított mozgalmat Thuróczy Tibor „A régi, magyar sárga vizsla” című írása keltette életre, mely 1916. november 20-án jelent meg a Nimród újság vadászeb mellékletében. Szomorkás hangvételű cikkében Thuróczy Tibor búcsúztatót mondott egy olyan fajta fölött, mely korábban az ország minden szegletében megtalálható volt, s „ha kiegyenlített formában nem is, de páratlanul jó, egyforma tulajdonságokkal rendelkezett”. Soraiban…
Mire megvénülnek
Sok helyen sok szó esik arról, mivel jár egy kölyökkutya. Mire kell megtanítani, mire kell figyelni, hogyan tartsuk, hogyan etessük. Arról viszont vajmi kevés, hogy milyen lesz amikor egyszer megöregszik. Ha az a szerencse ér minket, hogy van egy (vagy több) igazán idős kutyánk. Nem egy kiállítási kor szerinti veterán, aki csak éppen elmúlt 8 éves, hanem egy valóban öreg. Merthogy a kutyatartás anyagilag, fizikailag, érzelmileg legmegterhelőbb része: az utolsó évek. Hogy egy kutya mikor kezd el látványosan öregedni, sokmindentől függ. A fajtatiszta kutyáknál van egy várható élettartam, ami persze egyénenként nagyon eltérő lehet. Sok múlik a kutya egyéni adottságain, tartásán, táplálásán, általános állapotán, esetleges krónikus betegségein, meg néha a…
Kutyakiállítás függőség?
Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy: vajon okozhat-e függőséget a kutyakiállítás? Annak ellenére, hogy a profi kutyások, kutyatenyésztők egy sok szempontból sajátos társadalmi csoportot képviselnek, ahol bizonyos pszichológiai jelenségek egészen egyedi formában jelenhetnek meg, csak elvétve találkozni olyan tudományos vizsgálattal, ami ezt a közeget tanulmányozná, annak minden specifikumával, egyéni hierarchiájával, szokásaival, értékrendjével. Eddig nem találtam olyan értekezést, vagy bármilyen pszichológiai témájú anyagot, ami a kutyakiállítás-függőséget vizsgálná, vagy egyáltalán felvetné annak létezését. Pedig egészen biztos, hogy sok kutyás a saját környezetében tapasztalt hasonlót / ismer valakit, aki megszállottja a kutyakiállításoknak. Aki szinte minden kiállításon ott van. Akinek sosem elég semmilyen cím, akit nagyon megvisel ha éppen nem nyer, aki megszállottan gyűjti a…
Kutyafajták a háború előtti Magyarországon
A törzskönyvezés kezdetétől (1879) a II. Világháború végéig Magyarországon körülbelül 110 kutyafajtát honosítottak meg, illetve tartottak nyilván. Az, hogy mikor melyik mekkora létszámban volt jelen, – akárcsak ma – folyamatosan változott. A történelmi események, a társadalmi változások, az eredeti funkció visszaszorulása és sok egyéb tényező is befolyásolta/befolyásolja egy fajta sorsát, népszerűségét. Csak nagyon kevés olyan fajta volt, ami kifejezetten nagy létszámban, sok évtizeden át követhető hazánkban. Ezek közül is kiemelkedik a sima- és drótszőrű foxterrier illetve a német juhászkutya, melyek felfelé ívelő karrierje a háború után is folytatódott. Egy fajta jelenléte attól kezdve követhető nyomon valójában, amikor hivatalos nevet kap, és megjelenik róla az első fajtastandard. A tiszta vérben…
Alapismeretek leendő gazdiknak
Ez a bejegyzés elsősorban azoknak szól, akik fajtatiszta kutyát szeretnének, de nem tudják hogyan kezdjenek hozzá, milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, mi-mit jelent. Tenyésztő vagy szaporító? Mi a különbség? Mi a törzskönyv? Mi a kennelnév? Mire jó és mit tartalmaz a kutya adás-vételi szerződés? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket próbálok boncolgatni ebben a kis összeállításban. Tenyésztő vagy szaporító? A tenyésztők és szaporítók közti különbségeket számos írás taglalja az Interneten. Én most megpróbálom ezt egy kicsit másképp szemléltetni. Szaporítótól kutyát vásárolni egyfelől olyan, mintha arany ékszert vennénk egy parkolóban. Nagy a rizikó, hogy nem aranyat veszünk, és óriásit bukunk rajta anyagilag. Másfelől kissé olyan, mintha az utcán bárkitől vásárolnánk nyers…
Tények, érdekességek a kutyás világból.
