Kutyafajták hazánkban anno – II. rész: Magyar fajták, agarak, külföldi luxuskutyák
A magyar kutyafajtákat a hazai társadalmi, történelmi vagy egyéb változások gyakran sokkal intenzívebben érintették, mint bármilyen más ebet ebben az országban. Volt idő, amikor olyan triviálisnak tűnő dolog, mint az ebadó, majdnem kipusztított egy-egy őshonos fajtát. „A komondor; ez a szép, nagy, lompos, fehér szőrű eb, még csak pár évtizeddel ezelőtt is általánosan el volt terjedve rokonával, a kuvasszal együtt, a magyar lakta vidékeken, kivált az Alföldön, hol a nép másféle kutyát alig is tartott. Minden jobb módú gazda udvarában öt-hat ugatott, de a legszegényebb ember is tartott legalább egyet, vagy kettőt. De aztán rossz idők fordultak szegényekre. Behozták az ebadót, ami veszte lett a hűséges állatoknak, mert amint híre…
Kutyafajták hazánkban anno – I. rész: Óriások és apróságok
A XIX. századtól a II. világháború végéig legalább száztíz kutyafajtát honosítottak meg, illetve tartottak nyilván Magyarországon. Hogy mikor melyik mekkora létszámban volt jelen, – akárcsak ma – folyamatosan változott. Bizonyos történelmi események, társadalmi változások, az eredeti funkció visszaszorulása, és sok egyéb tényező befolyásolta egy-egy fajta hazai sorsát, népszerűségét. Tiszta vérben tenyésztett modern kutyafajtákról csak akkor beszélhetünk, ha egy fajta hivatalos nevet kapott, megjelent róla az első fajtastandard és megkezdődött a törzskönyvezése. A fajtatiszta tenyésztés csak ezekkel valósulhatott meg, s egy fajta regionális története csak ekkortól követhető biztosan nyomon. Ez persze nem azt jelenti, hogy korábban egyetlen példány sem volt az országban, hiszen néhány idegen kutyafajta magyarországi megjelenését kiállítási katalógusok, fényképek,…
Fónagyék
Fónagy József a magyar kinológia kiemelkedő alakja, utolsó nagy mecénása és a „kontinens legjobb gentleman-idomárja” volt, aki múlhatatlan érdemeket szerezett a magyarországi ebtenyésztés terén. Rokoni szálait felgöngyölítve kiderült, hogy szűkebb-tágabb családjában nem csak ő köteleződött el a hazai kutyászat felé. A nemesi származású feketebátori Fónagy József kinológiai pályafutását 1883-ban – egy Hanvay vonalból származó, Miss nevű angol pointer szukával – kezdte. A következő évben Fónagy belépett a Magyar Vizsla-Verseny Egyesületbe, és Miss tenyésztőjétől (Pataky Albintól) további három pointert vásárolt. 1885 májusában a budapesti ebkiállításon mutatta be először kutyáit, majd augusztusban nagy feltűnést keltett a galánthai vizslaversenyen, mint kitűnő vadászkutya vezető és idomító. Szeptemberben bejelentette kennelének megalapítását, s év…
120 éves a magyar kutyasajtó
A XIX. században a kutyás szaklapok az egyetlen kommunikációs lehetőséget nyújtották az ebtenyésztő szervezetek és tagjaik, illetve az érdeklődő közönség közt. A legelső kutyás lap a The Kennel Club közlönyeként kiadott Kennel Gazette volt, mely 1880 áprilisától havi rendszerességgel jelent meg Angliában. Ugyanebben az időszakban merült fel egy országos magyar kennel klub létrehozásának ötlete, aminek egyik célja szintén egy saját közlöny elindítása lett volna. Alapító kinológusaink – mint Hanvay Zoltán és Bárczy István – egyre sürgették egy rendszeresen megjelenő önálló kutyás lap létrehozását, ám ez a szükséges alapok híján még sokáig váratott magára. Mivel a sportkutyászat kezdete szorosan összefonódott a vadászattal, az első kutyás szakcikkek a századforduló előtt a Vadászlap,…
Kutyák a Budapesti Állatkertben – II. rész
A Tanácsköztársaság bukása és Lendl Adolf felfüggesztése után Hilbert Rezső vette át az Állatkert vezetését, aki leginkább az intézmény gazdasági ügyeivel foglalkozott. Az állatokkal kapcsolatos szakmai munkát a középvezetőkre, elsősorban dr. Raitsits Emil állatorvosra bízta. Raitsits doktor azonnal munkához látott, első dolga volt az ebtenyészet állományának felfrissítése. Ennek érdekében felhívást intézett a magyar tenyésztőkhöz. „Már régi óhaja a hazai ebtenyésztő gárdának, hogy fővárosunk állatkertje csakis telivér tenyésztésű pedigrees ebeket mutasson be a látogató közönségnek. A régi óhajnak akar eleget tenni az állatkert igazgatósága, amidőn kutyatenyészetének felfrissítését elhatározta. Ebben a munkában eredményesen csakis a hazai ebtenyésztők nyújthatnak segédkezet. Ismerve az ebtenyésztők áldozatkészségét, ezúton bátorkodunk hozzájuk fordulni azzal a kéréssel, hogy elsőrangú…
Kutyák a Budapesti Állatkertben – I. rész
A Pesti Állatkert 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Külföldön ekkor már bevett szokás volt a fajtatiszta kutyák állatkerti bemutatása. A létesítmény a megnyitó havában rengeteg embert vonzott, és számos ajándék állat érkezett. Köztük egy újfundlandi, aki minden bizonnyal a Kert első kutyája lehetett. Vele kezdődött a Fővárosi Állat- és Növénykert kutyáinak 147 éven át tartó története. A magánkezdeményezésből alapított intézmény igazgatója 1873-ban Serák Károly nagy-abonyi közbirtokos lett. A kinevezését követő években már rendszeresen látható volt néhány kutya az Állatkertben. 1885 februárjában az igazgató – a Vadászlap hasábjain – bejelentést tett, miszerint tavasszal nagyszabású ebtenyészde felállítását tervezi a Kertben. Az elképzelés az volt, hogy minél…
Tények, érdekességek a kutyás világból.
