• Állatkert,  Kinológia,  Kutya,  Kutyafajták,  Kutyakiállítás,  Magyar vizsla,  Történelem

    Kutyák a Budapesti Állatkertben – II. rész

    A Tanácsköztársaság bukása és Lendl Adolf felfüggesztése után Hilbert Rezső vette át az Állatkert vezetését, aki leginkább az intézmény gazdasági ügyeivel foglalkozott. Az állatokkal kapcsolatos szakmai munkát a középvezetőkre, elsősorban dr. Raitsits Emil állatorvosra bízta. Raitsits doktor azonnal munkához látott, első dolga volt az ebtenyészet állományának felfrissítése. Ennek érdekében felhívást intézett a magyar tenyésztőkhöz. „Már régi óhaja a hazai ebtenyésztő gárdának, hogy fővárosunk állatkertje csakis telivér tenyésztésű pedigrees ebeket mutasson be a látogató közönségnek. A régi óhajnak akar eleget tenni az állatkert igazgatósága, amidőn kutyatenyészetének felfrissítését elhatározta. Ebben a munkában eredményesen csakis a hazai ebtenyésztők nyújthatnak segédkezet. Ismerve az ebtenyésztők áldozatkészségét, ezúton bátorkodunk hozzájuk fordulni azzal a kéréssel, hogy elsőrangú…

  • Kinológia,  Kutya,  Kutyafajták,  Magyar vizsla,  Szervezetek,  Tenyésztők,  Történelem

    Magyar vizsla tabló

    A magyar ősnemes turócszentmihályi és alsóköröskényi Thuróczy család számos tagja – Thuróczy Tibor (1882-1947) és testvére Thuróczy Károly (1879-1946), valamint édesapjuk Thuróczy Vilmos (1843-1921), illetve nagyapjuk Thuróczy János (1808-1891) is – tartott és tenyésztett sárga magyar vizslát már a XIX. században, melynek állománya a századfordulóra egyre zsugorodott, szinte teljesen kiveszett. A megmentésükért indított mozgalmat Thuróczy Tibor „A régi, magyar sárga vizsla” című írása keltette életre, mely 1916. november 20-án jelent meg a Nimród újság vadászeb mellékletében.     Szomorkás hangvételű cikkében Thuróczy Tibor búcsúztatót mondott egy olyan fajta fölött, mely korábban az ország minden szegletében megtalálható volt, s „ha kiegyenlített formában nem is, de páratlanul jó, egyforma tulajdonságokkal rendelkezett”. Soraiban…