Kutyakiállítások Magyarországon – II. rész: A századforduló úttörői
A magyarországi kutyakiállítások történetében jelentős változást hozott az első hazai kennel klub megalakulása. Az 1898. október 29-én létrejött Országos Magyar Ebtenyésztő Egyesület (OMEE) egyik célja az ebkiállítások rendezése volt. Szeged, 1899 Az OMEE első kiállítását – melynek fő szervezője Buzzi Géza Félix egyesületi titkár volt – 1899. szeptember 3-4-én tartották a szegedi Erzsébet ligetben, az I. Mezőgazdasági Országos Kiállítás keretein belül. A szegedi ebkiállítás egyfajta főpróbaként szolgált egy sokkal nagyobb volumenű rendezvény előtt, és fontos célja az aktív tagok, támogatók toborzása volt. Ugyanakkor egy egyre sürgetőbb feladat elvégzésére is lehetőséget adott: „Igen érdekes feladatot fog a kiállítás folyamán a bírálóbizottság megoldani. A magyar ebfajták jellegét és különös ismertető jeleit…
Kutyakiállítások Magyarországon – I. rész: A kezdetek
A cikk az első magyar kutyakiállítás emlékére íródott: A 150 ÉVES ÉVFORDULÓ ALKALMÁBÓL 1874. október 15. – 2024. október 15. Nyomtatásban megjelent az A KUTYA újság 2024. októberi számában. Idén október közepén pont 150 éve annak, hogy az első kutyakiállítást megrendezték a Magyar Királyság területén. Időutazásunk a kiállítások kezdeti szakaszába, legfőképpen a hazai ebmustrák hajnalába nyújt betekintést. Anglia, 1859-1860 Az elsőnek jegyzett modern kutyakiállítást – egy baromfivásár mellékbemutatójaként – az észak-angliai Newcastle upon Tyne-ban rendezték meg 1859. június 28-29-én ötven kutya (27 szetter és 23 pointer) részvételével. Még az év novemberében a birminghami kiállításon már több fajtából összesen 80 kutya volt látható. Bő egy évvel később ugyanott,…
A művészvilág kutyái
A XX. század első felében a hazai művészvilág színe-java a pedigrés kutyák mellett köteleződött el. A közismert hírességek az ebtenyésztő szervezetek tagságát, a kutyakiállítások világát úgy láttatták, mint egy elit klubot ahova mindenki tartozni akar. Ezzel nagymértékben növelték az érdeklődést a fajtatiszta kutyák iránt. „Az ebtartás egy sport, mely nemcsak gazdag embereknek lehetséges, mint például a telivér lótenyésztés, hanem szélesebb rétegekben is érdeklődhetnének iránta. De épp az a nagy baj, hogy hiányzik az érdeklődés, és ezen kell segítenünk… Talpra tehát, akármily kevesen vagyunk is, kik e szép és nemes állatokat szeretjük! Tartsunk össze, alapítsunk egy új egyesületet, ébreszszünk érdeklődést, rendezzünk sok kiállítást, díjazzunk szép, nemes és hasznos ebeket és főtörekvésünk…
Kutyák a Budapesti Állatkertben – II. rész
A Tanácsköztársaság bukása és Lendl Adolf felfüggesztése után Hilbert Rezső vette át az Állatkert vezetését, aki leginkább az intézmény gazdasági ügyeivel foglalkozott. Az állatokkal kapcsolatos szakmai munkát a középvezetőkre, elsősorban dr. Raitsits Emil állatorvosra bízta. Raitsits doktor azonnal munkához látott, első dolga volt az ebtenyészet állományának felfrissítése. Ennek érdekében felhívást intézett a magyar tenyésztőkhöz. „Már régi óhaja a hazai ebtenyésztő gárdának, hogy fővárosunk állatkertje csakis telivér tenyésztésű pedigrees ebeket mutasson be a látogató közönségnek. A régi óhajnak akar eleget tenni az állatkert igazgatósága, amidőn kutyatenyészetének felfrissítését elhatározta. Ebben a munkában eredményesen csakis a hazai ebtenyésztők nyújthatnak segédkezet. Ismerve az ebtenyésztők áldozatkészségét, ezúton bátorkodunk hozzájuk fordulni azzal a kéréssel, hogy elsőrangú…
Kutyakiállítás függőség?
Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy: vajon okozhat-e függőséget a kutyakiállítás? Annak ellenére, hogy a profi kutyások, kutyatenyésztők egy sok szempontból sajátos társadalmi csoportot képviselnek, ahol bizonyos pszichológiai jelenségek egészen egyedi formában jelenhetnek meg, csak elvétve találkozni olyan tudományos vizsgálattal, ami ezt a közeget tanulmányozná, annak minden specifikumával, egyéni hierarchiájával, szokásaival, értékrendjével. Eddig nem találtam olyan értekezést, vagy bármilyen pszichológiai témájú anyagot, ami a kutyakiállítás-függőséget vizsgálná, vagy egyáltalán felvetné annak létezését. Pedig egészen biztos, hogy sok kutyás a saját környezetében tapasztalt hasonlót / ismer valakit, aki megszállottja a kutyakiállításoknak. Aki szinte minden kiállításon ott van. Akinek sosem elég semmilyen cím, akit nagyon megvisel ha éppen nem nyer, aki megszállottan gyűjti a…
Kutyafajták a háború előtti Magyarországon
A törzskönyvezés kezdetétől (1879) a II. Világháború végéig Magyarországon körülbelül 110 kutyafajtát honosítottak meg, illetve tartottak nyilván. Az, hogy mikor melyik mekkora létszámban volt jelen, – akárcsak ma – folyamatosan változott. A történelmi események, a társadalmi változások, az eredeti funkció visszaszorulása és sok egyéb tényező is befolyásolta/befolyásolja egy fajta sorsát, népszerűségét. Csak nagyon kevés olyan fajta volt, ami kifejezetten nagy létszámban, sok évtizeden át követhető hazánkban. Ezek közül is kiemelkedik a sima- és drótszőrű foxterrier illetve a német juhászkutya, melyek felfelé ívelő karrierje a háború után is folytatódott. Egy fajta jelenléte attól kezdve követhető nyomon valójában, amikor hivatalos nevet kap, és megjelenik róla az első fajtastandard. A tiszta vérben…
Tények, érdekességek a kutyás világból.
