• Kutya,  Kutyakiállítás,  Pszichológia

    Kutyakiállítás függőség?

    Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy: vajon okozhat-e függőséget a kutyakiállítás? Annak ellenére, hogy a profi kutyások, kutyatenyésztők egy sok szempontból sajátos társadalmi csoportot képviselnek, ahol bizonyos pszichológiai jelenségek egészen egyedi formában jelenhetnek meg, csak elvétve találkozni olyan tudományos vizsgálattal, ami ezt a közeget tanulmányozná, annak minden specifikumával, egyéni hierarchiájával, szokásaival, értékrendjével. Eddig nem találtam olyan értekezést, vagy bármilyen pszichológiai témájú anyagot, ami a kutyakiállítás-függőséget vizsgálná, vagy egyáltalán felvetné annak létezését. Pedig egészen biztos, hogy sok kutyás a saját környezetében tapasztalt hasonlót / ismer valakit, aki megszállottja a kutyakiállításoknak. Aki szinte minden kiállításon ott van. Akinek sosem elég semmilyen cím, akit nagyon megvisel ha éppen nem nyer, aki megszállottan gyűjti a…

  • Kihalt fajták,  Kinológia,  Kutya,  Kutyafajták,  Kutyakiállítás,  Tenyésztők,  Történelem

    Kutyafajták a háború előtti Magyarországon

    A törzskönyvezés kezdetétől (1879) a II. Világháború végéig Magyarországon körülbelül 110 kutyafajtát honosítottak meg, illetve tartottak nyilván. Az, hogy mikor melyik mekkora létszámban volt jelen, – akárcsak ma – folyamatosan változott. A történelmi események, a társadalmi változások, az eredeti funkció visszaszorulása és sok egyéb tényező is befolyásolta/befolyásolja egy fajta sorsát, népszerűségét. Csak nagyon kevés olyan fajta volt, ami kifejezetten nagy létszámban, sok évtizeden át követhető hazánkban. Ezek közül is kiemelkedik a sima- és drótszőrű foxterrier illetve a német juhászkutya, melyek felfelé ívelő karrierje a háború után is folytatódott.   Egy fajta jelenléte attól kezdve követhető nyomon valójában, amikor hivatalos nevet kap, és megjelenik róla az első fajtastandard. A tiszta vérben…

  • Aktuális,  Kinológia,  Kutya,  Kutyakiállítás,  Tenyésztők,  Történelem

    Gondolatok a Kiscelli kutya kiállításról

    Majd egy éve annak, hogy Kiscelli Múzeum meghirdette; időszakos kiállítást készül nyitni „VAU! A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete” címmel. Üdvözöltem az ötletet és nagyon vártam, hogy megnézhessem, mivel a történelmi visszatekintés a magyar kutyázásba igencsak érdekel, legyen szó annak bármilyen aspektusáról. Ezért voltak is elvárásaim, meg nem is. Túl nagyokat nem mertem álmodni, nehogy csalódjak. Mégis feltüzelt a gondolat, hátha – a nyilvánosságot is bevonó – anyaggyűjtés során belebotlottak igazán értékes és ritka kincsekbe, s azokat majd felvonultatják a díszes vitrinekben. A legnagyobb vágyam persze a kutyászat Szent Grálja lett volna, a háború előtti törzskönyvi kötetek, de ha őszinte akarok lenni, ebben azért komolyan nem reménykedtem. Azokat egyszerűen elnyelte a föld.…

  • Kinológia,  Kutya,  Kutyakiállítás,  Tenyésztők,  Történelem

    Adalék a magyar kinológia történetéhez: 1971, a fordulat éve

      Az 1971 szeptemberében Budapesten megtartott kutyás rendezvénysorozat – az első magyarországi Világgyőztes címet kiadó CACIB kiállítással – több szempontból is rendkívül fontos a magyar kinológia történetében. A hazai kutyászat helyzete körülbelül ekkorra renoválódott. A II. Világháború után több mint 25 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Magyarország ismét bekapcsolódhasson a nemzetközi kinológiába, és világszerte kivívja a szakma teljes körű elismerését. Bár a kiteljesedéshez a vasfüggöny még sokáig fenntartott némi akadályt.   Visszatekintés az FCI kutya-világkiállítások történetébe A MEOE (mint korábban említettem) 1933 februárjában lett az FCI szerződéses partnere, majd 1935 áprilisában a világszervezet, az alapítókkal egyenjogú szövetséges rendes taggá minősítette. Ugyanebben az évben tartotta meg az FCI a III. Világkongresszusát…

  • Kinológia,  Kutya,  Kutyafajták,  Kutyakiállítás,  Szervezetek,  Tenyésztők,  Történelem

    Kinológiai szervezetek Magyarországon 6. rész

      A MAGYAR EBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK MŰKÖDÉSE 1944 UTÁN   A cikksorozat 4. részét ott fejeztem be, hogy a MEOE – a II. Világháború vége előtti – utolsó kiállítását, a német megszállás alatt, 1944. május 28-án tartotta. Ugyanekkor jelent meg az „A Kutya” utolsó száma is Ilosvai-Hollóssy Lajos, az Egyesület ügyvezető igazgatójának szerkesztésében. 1944 közepére már nem csak az egyesületi élet és a tenyésztés folytatása, de maga a kutyatartás is nagy nehézségeket okozott. A kutyák fenntartása, élelmezése mindennapi gond volt. Rengeteg kutya halt éhen. A németek a megszállás alatt a fajtatiszta kutyák jelentős részét elrabolták, és hazájukba szállítatták. Sok nagytestű ebre, illetve a magyar fajta kutyákra gyakran más sors várt.…

  • Kinológia,  Kutya,  Kutyafajták,  Kutyakiállítás,  Szervezetek,  Történelem

    Kinológiai szervezetek Magyarországon 5. rész

    Az előző bejegyzésben az országos hatáskörű, minden fajta érdekeit felkaroló MEOE történetét taglaltam, a két világháború, illetve azok köztes időszakában. A MEOE mellett már az 1910-es években is léteztek más hazai kinológiai szervezetek. Ezek működése javarészt nem zavarta az egyesületet, mert vagy együtt tudtak velük működni, vagy nem voltak olyan jelentősek, nem rendelkeztek akkora befolyással, hogy az hatással lett volna a MEOE létére. Néha előfordultak kisebb csatározások, de ezeken az egyesület hamar túl tudott lépni, és gond nélkül meg tudta tartani vezető pozícióját a magyar kinológiában. Így volt ez egészen 1922 tavaszáig. 1922 tavaszán ugyanis a MEOE egyik oszlopos tagja, dr. Raitsits Emil állatorvos – aki több vezető tisztséget is…