Kutyafajták hazánkban anno – I. rész: Óriások és apróságok
A XIX. századtól a II. világháború végéig legalább száztíz kutyafajtát honosítottak meg, illetve tartottak nyilván Magyarországon. Hogy mikor melyik mekkora létszámban volt jelen, – akárcsak ma – folyamatosan változott. Bizonyos történelmi események, társadalmi változások, az eredeti funkció visszaszorulása, és sok…
Fónagyék
Fónagy József a magyar kinológia kiemelkedő alakja, utolsó nagy mecénása és a „kontinens legjobb gentleman-idomárja” volt, aki múlhatatlan érdemeket szerezett a magyarországi ebtenyésztés terén. Rokoni szálait felgöngyölítve kiderült, hogy szűkebb-tágabb családjában nem csak ő köteleződött el a hazai kutyászat felé.…
120 éves a magyar kutyasajtó
A XIX. században a kutyás szaklapok az egyetlen kommunikációs lehetőséget nyújtották az ebtenyésztő szervezetek és tagjaik, illetve az érdeklődő közönség közt. A legelső kutyás lap a The Kennel Club közlönyeként kiadott Kennel Gazette volt, mely 1880 áprilisától havi rendszerességgel jelent…
Kutyák a Budapesti Állatkertben – II. rész
A Tanácsköztársaság bukása és Lendl Adolf felfüggesztése után Hilbert Rezső vette át az Állatkert vezetését, aki leginkább az intézmény gazdasági ügyeivel foglalkozott. Az állatokkal kapcsolatos szakmai munkát a középvezetőkre, elsősorban dr. Raitsits Emil állatorvosra bízta. Raitsits doktor azonnal munkához látott,…
Kutyák a Budapesti Állatkertben – I. rész
A Pesti Állatkert 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Külföldön ekkor már bevett szokás volt a fajtatiszta kutyák állatkerti bemutatása. A létesítmény a megnyitó havában rengeteg embert vonzott, és számos ajándék állat érkezett. Köztük egy újfundlandi, aki…
Magyar vizsla tabló
A magyar ősnemes turócszentmihályi és alsóköröskényi Thuróczy család számos tagja – Thuróczy Tibor (1882-1947) és testvére Thuróczy Károly (1879-1946), valamint édesapjuk Thuróczy Vilmos (1843-1921), illetve nagyapjuk Thuróczy János (1808-1891) is – tartott és tenyésztett sárga magyar vizslát már a XIX.…