A művészvilág kutyái
A XX. század első felében a hazai művészvilág színe-java a pedigrés kutyák mellett köteleződött el. A közismert hírességek az ebtenyésztő szervezetek tagságát, a kutyakiállítások világát úgy láttatták, mint egy elit klubot ahova mindenki tartozni akar. Ezzel nagymértékben növelték az érdeklődést a fajtatiszta kutyák iránt. „Az ebtartás egy sport, mely nemcsak gazdag embereknek lehetséges, mint például a telivér lótenyésztés, hanem szélesebb rétegekben is érdeklődhetnének iránta. De épp az a nagy baj, hogy hiányzik az érdeklődés, és ezen kell segítenünk… Talpra tehát, akármily kevesen vagyunk is, kik e szép és nemes állatokat szeretjük! Tartsunk össze, alapítsunk egy új egyesületet, ébreszszünk érdeklődést, rendezzünk sok kiállítást, díjazzunk szép, nemes és hasznos ebeket és főtörekvésünk…
Kutyák a korai magyar moziban – II. rész
A kutyás némafilmek sikerének köszönhetően a színház világában is egyre több magyar kutyasztár született. Négylábú színészek korábban csak statisztaként tűntek fel hazai darabokban, az 1920-as évek közepétől azonban jóval jelentősebb, esetenként főszerepeket kaptak. A kutyák némafilmes és színházi pályafutása ágyazott meg a hangosfilm korszakában megjelenő magyar kutyafilmeknek. Színházi kutyák A magyar színházakban már az 1910-es években – sőt, valószínűleg jóval korábban is – megjelentek kutyaszereplők. A színpadra lépő kutyák többnyire pedigrés ebek voltak, akiknek tulajdonosai a színház világában dolgoztak. Ám ahogy a kutyák előléptek a reflektorfénybe, szükségessé vált a „kutyasorozás”. A ’20-as években – a korabeli kutyafilmek hatására – a színházi szerepekre leginkább csendőr- vagy rendőrkutyának…
Kutyák a korai magyar moziban – I. rész
„Az ember kutyaszeretete megteremti a kutyafilmet, ez a filmműfaj pedig még jobban fokozza az embernek a kutya iránt való barátságát.” – Színházi Élet, 1925.05.17. A kutyák már a mozi születésének pillanatában jelen voltak, hiszen az első nyilvánosan vetített alkotásban is megjelentek. Ezután gyakori filmes elemmé váltak, ám a korai némafilmekben betöltött szerepük nem volt hangsúlyos, inkább a környezet részeként, mellékszereplőként, esetleg szimbólumként tűntek fel. A „kutyafilm” azonban kiemelt szereplővé, a történet elengedhetetlen részesévé tette a kutyát. A téma úttörője az 1905-ben bemutatott „Rescued by Rover” című brit rövidfilm volt, melynek sikere ösztönözte a további kutyás mozgóképek elkészítését. Pár évvel később Hollywood is felismerte a kutyákban rejlő filmes potenciált, és megkezdődött az…
Kutyafajták hazánkban anno – IV. rész: Vadászkutyák
A cikksorozat második és harmadik része már sorra vette az 1870 és 1945 közötti időszakban Magyarországon jelenlévő vadászkutya fajták egy részét, mint a különféle agarak, terrierek és a magyar vadászkutyák. Az utolsó fejezet visszanyúlik a gyökerekhez, feltárja a magyar kinológia múltjának apró szeletkéit, fókuszba helyezve egyéni történeteket, s azokat a külhonból származó vadászkutya fajtákat, melyekről eddig nem esett szó. A fajtatiszta kutyatenyésztés a világon mindenhol – így nálunk is – vadászkutyákkal kezdődött. Az elsőként jegyzett modern kutyakiállításon csak vadászkutyák, főleg pointerek és szetterek szerepeltek. Egyes kutatások az első pedigrés kutyaként egy angol pointert tartanak számon, melyről az első fajtastandard is készült. Az első magyar ebtörzskönyvet szintén egy angol…
Kutyafajták hazánkban anno – III. rész: Terrierek és mindennemű haszonebek
A XX. század első évtizedeiben hon- és rendvédelmi szolgálati kutya tulajdonképpen bármilyen fajta lehetett. Igyekeztek minden olyan fajtát bevonni a kiképzésbe, aminél esélyt láttak a használhatóságra. Alkalmaztak magyar juhász- és pásztorkutyákat is, hogy minél inkább bizonyítsák őshonos ebeink sokoldalúságát. A professzionálisan képzett hazai hadi- és rendőrkutyák javát azonban dobermannok, airedale terrierek, illetve schnauzerek, rottweilerek, és német boxerek tették ki. Ám minden fajta közül arányaiban a legkiemelkedőbb a német juhászkutya volt. A „nagy farkaskutya-láz” A köznyelvben csak „farkaskutyának” nevezett német juhászkutya – mindkét szőrváltozatban – az 1910-es években kezdett elterjedni Magyarországon, és hamar az egyik legkedveltebb fajta lett. Az első világháború után létszámuk robbanásszerű növekedésnek indult. A fajtával foglalkozó…
Kutyafajták hazánkban anno – II. rész: Magyar fajták, agarak, külföldi luxuskutyák
A magyar kutyafajtákat a hazai társadalmi, történelmi vagy egyéb változások gyakran sokkal intenzívebben érintették, mint bármilyen más ebet ebben az országban. Volt idő, amikor olyan triviálisnak tűnő dolog, mint az ebadó, majdnem kipusztított egy-egy őshonos fajtát. „A komondor; ez a szép, nagy, lompos, fehér szőrű eb, még csak pár évtizeddel ezelőtt is általánosan el volt terjedve rokonával, a kuvasszal együtt, a magyar lakta vidékeken, kivált az Alföldön, hol a nép másféle kutyát alig is tartott. Minden jobb módú gazda udvarában öt-hat ugatott, de a legszegényebb ember is tartott legalább egyet, vagy kettőt. De aztán rossz idők fordultak szegényekre. Behozták az ebadót, ami veszte lett a hűséges állatoknak, mert amint híre…
Tények, érdekességek a kutyás világból.
