Kutyakiállítások Magyarországon – II. rész: A századforduló úttörői
A magyarországi kutyakiállítások történetében jelentős változást hozott az első hazai kennel klub megalakulása. Az 1898. október 29-én létrejött Országos Magyar Ebtenyésztő Egyesület (OMEE) egyik célja az ebkiállítások rendezése volt. Szeged, 1899 Az OMEE első kiállítását – melynek fő szervezője Buzzi Géza Félix egyesületi titkár volt – 1899. szeptember 3-4-én tartották a szegedi Erzsébet ligetben, az I. Mezőgazdasági Országos Kiállítás keretein belül. A szegedi ebkiállítás egyfajta főpróbaként szolgált egy sokkal nagyobb volumenű rendezvény előtt, és fontos célja az aktív tagok, támogatók toborzása volt. Ugyanakkor egy egyre sürgetőbb feladat elvégzésére is lehetőséget adott: „Igen érdekes feladatot fog a kiállítás folyamán a bírálóbizottság megoldani. A magyar ebfajták jellegét és különös ismertető jeleit…
Kutyakiállítások Magyarországon – I. rész: A kezdetek
A cikk az első magyar kutyakiállítás emlékére íródott: A 150 ÉVES ÉVFORDULÓ ALKALMÁBÓL 1874. október 15. – 2024. október 15. Nyomtatásban megjelent az A KUTYA újság 2024. októberi számában. Idén október közepén pont 150 éve annak, hogy az első kutyakiállítást megrendezték a Magyar Királyság területén. Időutazásunk a kiállítások kezdeti szakaszába, legfőképpen a hazai ebmustrák hajnalába nyújt betekintést. Anglia, 1859-1860 Az elsőnek jegyzett modern kutyakiállítást – egy baromfivásár mellékbemutatójaként – az észak-angliai Newcastle upon Tyne-ban rendezték meg 1859. június 28-29-én ötven kutya (27 szetter és 23 pointer) részvételével. Még az év novemberében a birminghami kiállításon már több fajtából összesen 80 kutya volt látható. Bő egy évvel később ugyanott,…
Kutyák a korai magyar moziban – II. rész
A kutyás némafilmek sikerének köszönhetően a színház világában is egyre több magyar kutyasztár született. Négylábú színészek korábban csak statisztaként tűntek fel hazai darabokban, az 1920-as évek közepétől azonban jóval jelentősebb, esetenként főszerepeket kaptak. A kutyák némafilmes és színházi pályafutása ágyazott meg a hangosfilm korszakában megjelenő magyar kutyafilmeknek. Színházi kutyák A magyar színházakban már az 1910-es években – sőt, valószínűleg jóval korábban is – megjelentek kutyaszereplők. A színpadra lépő kutyák többnyire pedigrés ebek voltak, akiknek tulajdonosai a színház világában dolgoztak. Ám ahogy a kutyák előléptek a reflektorfénybe, szükségessé vált a „kutyasorozás”. A ’20-as években – a korabeli kutyafilmek hatására – a színházi szerepekre leginkább csendőr- vagy rendőrkutyának…
Kutyák a korai magyar moziban – I. rész
„Az ember kutyaszeretete megteremti a kutyafilmet, ez a filmműfaj pedig még jobban fokozza az embernek a kutya iránt való barátságát.” – Színházi Élet, 1925.05.17. A kutyák már a mozi születésének pillanatában jelen voltak, hiszen az első nyilvánosan vetített alkotásban is megjelentek. Ezután gyakori filmes elemmé váltak, ám a korai némafilmekben betöltött szerepük nem volt hangsúlyos, inkább a környezet részeként, mellékszereplőként, esetleg szimbólumként tűntek fel. A „kutyafilm” azonban kiemelt szereplővé, a történet elengedhetetlen részesévé tette a kutyát. A téma úttörője az 1905-ben bemutatott „Rescued by Rover” című brit rövidfilm volt, melynek sikere ösztönözte a további kutyás mozgóképek elkészítését. Pár évvel később Hollywood is felismerte a kutyákban rejlő filmes potenciált, és megkezdődött az…
Kutyafajták hazánkban anno – IV. rész: Vadászkutyák
A cikksorozat második és harmadik része már sorra vette az 1870 és 1945 közötti időszakban Magyarországon jelenlévő vadászkutya fajták egy részét, mint a különféle agarak, terrierek és a magyar vadászkutyák. Az utolsó fejezet visszanyúlik a gyökerekhez, feltárja a magyar kinológia múltjának apró szeletkéit, fókuszba helyezve egyéni történeteket, s azokat a külhonból származó vadászkutya fajtákat, melyekről eddig nem esett szó. A fajtatiszta kutyatenyésztés a világon mindenhol – így nálunk is – vadászkutyákkal kezdődött. Az elsőként jegyzett modern kutyakiállításon csak vadászkutyák, főleg pointerek és szetterek szerepeltek. Egyes kutatások az első pedigrés kutyaként egy angol pointert tartanak számon, melyről az első fajtastandard is készült. Az első magyar ebtörzskönyvet szintén egy angol…
Kutyafajták hazánkban anno – III. rész: Terrierek és mindennemű haszonebek
A XX. század első évtizedeiben hon- és rendvédelmi szolgálati kutya tulajdonképpen bármilyen fajta lehetett. Igyekeztek minden olyan fajtát bevonni a kiképzésbe, aminél esélyt láttak a használhatóságra. Alkalmaztak magyar juhász- és pásztorkutyákat is, hogy minél inkább bizonyítsák őshonos ebeink sokoldalúságát. A professzionálisan képzett hazai hadi- és rendőrkutyák javát azonban dobermannok, airedale terrierek, illetve schnauzerek, rottweilerek, és német boxerek tették ki. Ám minden fajta közül arányaiban a legkiemelkedőbb a német juhászkutya volt. A „nagy farkaskutya-láz” A köznyelvben csak „farkaskutyának” nevezett német juhászkutya – mindkét szőrváltozatban – az 1910-es években kezdett elterjedni Magyarországon, és hamar az egyik legkedveltebb fajta lett. Az első világháború után létszámuk robbanásszerű növekedésnek indult. A fajtával foglalkozó…
Tények, érdekességek a kutyás világból.
