Kutyafajták hazánkban anno – I. rész: Óriások és apróságok
A XIX. századtól a II. világháború végéig legalább száztíz kutyafajtát honosítottak meg, illetve tartottak nyilván Magyarországon. Hogy mikor melyik mekkora létszámban volt jelen, – akárcsak ma – folyamatosan változott. Bizonyos történelmi események, társadalmi változások, az eredeti funkció visszaszorulása, és sok egyéb tényező befolyásolta egy-egy fajta hazai sorsát, népszerűségét. Tiszta vérben tenyésztett modern kutyafajtákról csak akkor beszélhetünk, ha egy fajta hivatalos nevet kapott, megjelent róla az első fajtastandard és megkezdődött a törzskönyvezése. A fajtatiszta tenyésztés csak ezekkel valósulhatott meg, s egy fajta regionális története csak ekkortól követhető biztosan nyomon. Ez persze nem azt jelenti, hogy korábban egyetlen példány sem volt az országban, hiszen néhány idegen kutyafajta magyarországi megjelenését kiállítási katalógusok, fényképek,…
Kutyafajták a háború előtti Magyarországon
A törzskönyvezés kezdetétől (1879) a II. Világháború végéig Magyarországon körülbelül 110 kutyafajtát honosítottak meg, illetve tartottak nyilván. Az, hogy mikor melyik mekkora létszámban volt jelen, – akárcsak ma – folyamatosan változott. A történelmi események, a társadalmi változások, az eredeti funkció visszaszorulása és sok egyéb tényező is befolyásolta/befolyásolja egy fajta sorsát, népszerűségét. Csak nagyon kevés olyan fajta volt, ami kifejezetten nagy létszámban, sok évtizeden át követhető hazánkban. Ezek közül is kiemelkedik a sima- és drótszőrű foxterrier illetve a német juhászkutya, melyek felfelé ívelő karrierje a háború után is folytatódott. Egy fajta jelenléte attól kezdve követhető nyomon valójában, amikor hivatalos nevet kap, és megjelenik róla az első fajtastandard. A tiszta vérben…
Hol van már a hawaii poi?
A hawaii poi kutyák őseit polinéz felfedezők vitték a szigetekre, időszámításunk szerint 300 és 800 között. A fajta a nevét egy jellegzetesen polinéz ételről kapta. A ‘poi’ eredetileg egy kásaféleség, amit különböző gyökérzöldségekből, főleg taróból készítenek. A kutyákat ezzel a közkedvelt, olcsó étellel etették illetve hizlalták. Mivel a szigeteken csak pár vaddisznó volt mint szárazföldi emlős, a hús rendkívül értékes dolognak számított. Állateledelnek nem adták. Ez a tartósan egyoldalú, rágást nem igénylő táplálás persze nyomot hagyott a kutyákon. Ennek volt köszönhető jellegzetes szerkezetű koponyájuk, lassú észjárásuk vagy rövid, görbe lábuk. Tulajdonképpen a rossz táplálás és a brutális beltenyésztés minden következményétől szenvedtek. Ugyanis a hawaii poi kutyák tenyésztése sosem volt olyan…