Fónagyék
Fónagy József a magyar kinológia kiemelkedő alakja, utolsó nagy mecénása és a „kontinens legjobb gentleman-idomárja” volt, aki múlhatatlan érdemeket szerezett a magyarországi ebtenyésztés terén. Rokoni szálait felgöngyölítve kiderült, hogy szűkebb-tágabb családjában nem csak ő köteleződött el a hazai kutyászat felé. A nemesi származású feketebátori Fónagy József kinológiai pályafutását 1883-ban – egy Hanvay vonalból származó, Miss nevű angol pointer szukával – kezdte. A következő évben Fónagy belépett a Magyar Vizsla-Verseny Egyesületbe, és Miss tenyésztőjétől (Pataky Albintól) további három pointert vásárolt. 1885 májusában a budapesti ebkiállításon mutatta be először kutyáit, majd augusztusban nagy feltűnést keltett a galánthai vizslaversenyen, mint kitűnő vadászkutya vezető és idomító. Szeptemberben bejelentette kennelének megalapítását, s év…
120 éves a magyar kutyasajtó
A XIX. században a kutyás szaklapok az egyetlen kommunikációs lehetőséget nyújtották az ebtenyésztő szervezetek és tagjaik, illetve az érdeklődő közönség közt. A legelső kutyás lap a The Kennel Club közlönyeként kiadott Kennel Gazette volt, mely 1880 áprilisától havi rendszerességgel jelent meg Angliában. Ugyanebben az időszakban merült fel egy országos magyar kennel klub létrehozásának ötlete, aminek egyik célja szintén egy saját közlöny elindítása lett volna. Alapító kinológusaink – mint Hanvay Zoltán és Bárczy István – egyre sürgették egy rendszeresen megjelenő önálló kutyás lap létrehozását, ám ez a szükséges alapok híján még sokáig váratott magára. Mivel a sportkutyászat kezdete szorosan összefonódott a vadászattal, az első kutyás szakcikkek a századforduló előtt a Vadászlap,…
Kutyák a Budapesti Állatkertben – II. rész
A Tanácsköztársaság bukása és Lendl Adolf felfüggesztése után Hilbert Rezső vette át az Állatkert vezetését, aki leginkább az intézmény gazdasági ügyeivel foglalkozott. Az állatokkal kapcsolatos szakmai munkát a középvezetőkre, elsősorban dr. Raitsits Emil állatorvosra bízta. Raitsits doktor azonnal munkához látott, első dolga volt az ebtenyészet állományának felfrissítése. Ennek érdekében felhívást intézett a magyar tenyésztőkhöz. „Már régi óhaja a hazai ebtenyésztő gárdának, hogy fővárosunk állatkertje csakis telivér tenyésztésű pedigrees ebeket mutasson be a látogató közönségnek. A régi óhajnak akar eleget tenni az állatkert igazgatósága, amidőn kutyatenyészetének felfrissítését elhatározta. Ebben a munkában eredményesen csakis a hazai ebtenyésztők nyújthatnak segédkezet. Ismerve az ebtenyésztők áldozatkészségét, ezúton bátorkodunk hozzájuk fordulni azzal a kéréssel, hogy elsőrangú…
Kutyák a Budapesti Állatkertben – I. rész
A Pesti Állatkert 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. Külföldön ekkor már bevett szokás volt a fajtatiszta kutyák állatkerti bemutatása. A létesítmény a megnyitó havában rengeteg embert vonzott, és számos ajándék állat érkezett. Köztük egy újfundlandi, aki minden bizonnyal a Kert első kutyája lehetett. Vele kezdődött a Fővárosi Állat- és Növénykert kutyáinak 147 éven át tartó története. A magánkezdeményezésből alapított intézmény igazgatója 1873-ban Serák Károly nagy-abonyi közbirtokos lett. A kinevezését követő években már rendszeresen látható volt néhány kutya az Állatkertben. 1885 februárjában az igazgató – a Vadászlap hasábjain – bejelentést tett, miszerint tavasszal nagyszabású ebtenyészde felállítását tervezi a Kertben. Az elképzelés az volt, hogy minél…
Magyar vizsla tabló
A magyar ősnemes turócszentmihályi és alsóköröskényi Thuróczy család számos tagja – Thuróczy Tibor (1882-1947) és testvére Thuróczy Károly (1879-1946), valamint édesapjuk Thuróczy Vilmos (1843-1921), illetve nagyapjuk Thuróczy János (1808-1891) is – tartott és tenyésztett sárga magyar vizslát már a XIX. században, melynek állománya a századfordulóra egyre zsugorodott, szinte teljesen kiveszett. A megmentésükért indított mozgalmat Thuróczy Tibor „A régi, magyar sárga vizsla” című írása keltette életre, mely 1916. november 20-án jelent meg a Nimród újság vadászeb mellékletében. Szomorkás hangvételű cikkében Thuróczy Tibor búcsúztatót mondott egy olyan fajta fölött, mely korábban az ország minden szegletében megtalálható volt, s „ha kiegyenlített formában nem is, de páratlanul jó, egyforma tulajdonságokkal rendelkezett”. Soraiban…
Mire megvénülnek
Sok helyen sok szó esik arról, mivel jár egy kölyökkutya. Mire kell megtanítani, mire kell figyelni, hogyan tartsuk, hogyan etessük. Arról viszont vajmi kevés, hogy milyen lesz amikor egyszer megöregszik. Ha az a szerencse ér minket, hogy van egy (vagy több) igazán idős kutyánk. Nem egy kiállítási kor szerinti veterán, aki csak éppen elmúlt 8 éves, hanem egy valóban öreg. Merthogy a kutyatartás anyagilag, fizikailag, érzelmileg legmegterhelőbb része: az utolsó évek. Hogy egy kutya mikor kezd el látványosan öregedni, sokmindentől függ. A fajtatiszta kutyáknál van egy várható élettartam, ami persze egyénenként nagyon eltérő lehet. Sok múlik a kutya egyéni adottságain, tartásán, táplálásán, általános állapotán, esetleges krónikus betegségein, meg néha a…
Tények, érdekességek a kutyás világból.
