• Kinológia,  Kutya,  Kutyafajták,  Kutyakiállítás,  Szervezetek,  Történelem

    Kinológiai szervezetek Magyarországon 5. rész

    Az előző bejegyzésben az országos hatáskörű, minden fajta érdekeit felkaroló MEOE történetét taglaltam, a két világháború, illetve azok köztes időszakában. A MEOE mellett már az 1910-es években is léteztek más hazai kinológiai szervezetek. Ezek működése javarészt nem zavarta az egyesületet, mert vagy együtt tudtak velük működni, vagy nem voltak olyan jelentősek, nem rendelkeztek akkora befolyással, hogy az hatással lett volna a MEOE létére. Néha előfordultak kisebb csatározások, de ezeken az egyesület hamar túl tudott lépni, és gond nélkül meg tudta tartani vezető pozícióját a magyar kinológiában. Így volt ez egészen 1922 tavaszáig. 1922 tavaszán ugyanis a MEOE egyik oszlopos tagja, dr. Raitsits Emil állatorvos – aki több vezető tisztséget is…

  • Kinológia,  Kutya,  Kutyafajták,  Kutyakiállítás,  Szervezetek,  Történelem

    Kinológiai szervezetek Magyarországon 4. rész

    Az előző fejezetet ott hagytam abba, hogy a legjelentősebb hazai kinológiai egyesület 1916-ban átalakult, nevet változtatott, és – kissé megfogyatkozott létszámmal – Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete címen folytatta működését. 1917-től a szervezet fejlődését nagymértékben lassította az I. Világháború. A vezetőség, illetve az ebtenyésztők jelentős része nem tudott megjelenni a közgyűléseken vagy egyéb eseményeken, mivel hadi szolgálatot kellett teljesíteniük. Emiatt a rendezvények is igencsak megritkultak. Ettől függetlenül a törzskönyvezés (M.E.T. jelzéssel) folyt tovább, és amit csak lehetett elvégeztek a vészterhes időkben. Pl. speciális formanyomtatványok tervezése, gyártása, versenyszabályzatok alkotása, ismeretterjesztő előadások tartása, magyar fajták fényképeinek, adatainak gyűjtése, komondor, kuvasz és puli fajtastandard kidolgozása. A magyar fajták ügyében dr. Raitsits Emil tevékenykedett leginkább.…

  • Kinológia,  Kutya,  Kutyakiállítás,  Szervezetek,  Történelem

    Kinológiai szervezetek Magyarországon 3. rész

    Az előző bejegyzést ott fejeztem be, hogy… Már az OMEE hanyatlási fázisában felmerült az igény egy új ebtenyésztő szervezet megalakítására, miután az első kennel klub nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 1905-ben – egy nemzetközi kiállítás alkalmával, melyet az Országos Magyar Vadász-Szövetség rendezett – „A magyar ebtenyésztők elhatározták, hogy egy teljesen új általános ebtenyésztő-egyesületet fognak létesíteni. Az alakulóülések az ebkiállítás munkálatának befejezése után veszik kezdetüket.” – Vadászat és Állatvilág, 1905.11.01.   Az 1905-ös kiállításokról 1905-ben két nagy nemzetközi kutyakiállítást is rendeztek, melyek nem csak a hazai, hanem a külföldi kiállítókat is vonzották. Tavasszal volt a III. Nemzetközi foxterrier- és tacskó-kiállítás (műkotorék-versennyel rókára és borzra), melyet a  Magyar Foxterrier és…

  • Kinológia,  Kutya,  Kutyakiállítás,  Szervezetek,  Történelem

    Kinológiai szervezetek Magyarországon 2. rész

    Az előző bejegyzést ott hagytam abba, hogy 1898-ban megszületett az első hazai kennel klub. Ez a cikk ennek az egyesületnek a megalakulását, működését, elért eredményeit, virágkorát, majd megszűnését, és annak okait tárja fel. Országos Magyar Ebtenyésztő Egyesület O.M.E.E. alapítva: 1898. október 29. „Országos magyar ebtenyésztő-egyesület. Vasárnapi számunkban már említettük, hogy Budapesten mozgalom indult meg egy ebtenyésztő-egyesület létrehozására s kifejtettük az új egyesület gazdasági jelentőségét. Ez az egyesület országos magyar ebtenyésztő-egyesület címén már meg is alakult Gromon Dezső honvédelmi miniszter elnöklésével. Tormay Béla miniszteri tanácsos lett az egyesület alelnöke. A földmivelési miniszter már jóvá is hagyta az egyesület alapszabályait. Az egyesület célja — mint mi is írtuk — a telivér eb…

  • Kinológia,  Kutya,  Kutyakiállítás,  Szervezetek,  Történelem

    Kinológiai szervezetek Magyarországon 1. rész

    A magyar kinológiai szervezetek múltja majd 200 évre nyúlik vissza. Ezen eseménysorozatba ad némi betekintést a cikk-összeállítás. Ebben a részben; megemlékezve a korai magyar kinológia nagyjairól, alapítóiról, az első kutyakiállításokról, a törzskönyvezés és a magyar sportkutyászat kezdetéről. Hiszen „múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe” (Babits Mihály). „Mint minden sportnak, így a kutyasportnak is, vagy mint szakkifejezéssel mondani szokták: a kynológiának, Angolország volt az ősi fészke. A telivérebtenyésztés ott már a XVIII. század közepétől kezdve sportszerű felkarolásban részesült. Az angolok sportszerű ebtenyésztése adott lendületet ugyanennek a sportnak Franciaországban és Németországban is. Míg minálunk a mult század utolsó évtizedeiben mutatkozott némi érdeklődés a…