Kinológiai szervezetek Magyarországon 6. rész
A MAGYAR EBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK MŰKÖDÉSE 1944 UTÁN A cikksorozat 4. részét ott fejeztem be, hogy a MEOE – a II. Világháború vége előtti – utolsó kiállítását, a német megszállás alatt, 1944. május 28-án tartotta. Ugyanekkor jelent meg az „A Kutya” utolsó száma is Ilosvai-Hollóssy Lajos, az Egyesület ügyvezető igazgatójának szerkesztésében. 1944 közepére már nem csak az egyesületi élet és a tenyésztés folytatása, de maga a kutyatartás is nagy nehézségeket okozott. A kutyák fenntartása, élelmezése mindennapi gond volt. Rengeteg kutya halt éhen. A németek a megszállás alatt a fajtatiszta kutyák jelentős részét elrabolták, és hazájukba szállítatták. Sok nagytestű ebre, illetve a magyar fajta kutyákra gyakran más sors várt.…
Kinológiai szervezetek Magyarországon 5. rész
Az előző bejegyzésben az országos hatáskörű, minden fajta érdekeit felkaroló MEOE történetét taglaltam, a két világháború, illetve azok köztes időszakában. A MEOE mellett már az 1910-es években is léteztek más hazai kinológiai szervezetek. Ezek működése javarészt nem zavarta az egyesületet, mert vagy együtt tudtak velük működni, vagy nem voltak olyan jelentősek, nem rendelkeztek akkora befolyással, hogy az hatással lett volna a MEOE létére. Néha előfordultak kisebb csatározások, de ezeken az egyesület hamar túl tudott lépni, és gond nélkül meg tudta tartani vezető pozícióját a magyar kinológiában. Így volt ez egészen 1922 tavaszáig. 1922 tavaszán ugyanis a MEOE egyik oszlopos tagja, dr. Raitsits Emil állatorvos – aki több vezető tisztséget is…
Kinológiai szervezetek Magyarországon 4. rész
Az előző fejezetet ott hagytam abba, hogy a legjelentősebb hazai kinológiai egyesület 1916-ban átalakult, nevet változtatott, és – kissé megfogyatkozott létszámmal – Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete címen folytatta működését. 1917-től a szervezet fejlődését nagymértékben lassította az I. Világháború. A vezetőség, illetve az ebtenyésztők jelentős része nem tudott megjelenni a közgyűléseken vagy egyéb eseményeken, mivel hadi szolgálatot kellett teljesíteniük. Emiatt a rendezvények is igencsak megritkultak. Ettől függetlenül a törzskönyvezés (M.E.T. jelzéssel) folyt tovább, és amit csak lehetett elvégeztek a vészterhes időkben. Pl. speciális formanyomtatványok tervezése, gyártása, versenyszabályzatok alkotása, ismeretterjesztő előadások tartása, magyar fajták fényképeinek, adatainak gyűjtése, komondor, kuvasz és puli fajtastandard kidolgozása. A magyar fajták ügyében dr. Raitsits Emil tevékenykedett leginkább.…
Vonyítok
Az utóbbi időkben úgy érzem egyre inkább eluralkodik a kutyatenyésztés körüli káosz. A kaotikus állapotnak több oka van. Egyrészt szinte naponta érkeznek külföldről hírek arról, hogy éppen milyen újabb megszorításokat terveznek a kutyatenyésztésre, illetve ehhez kapcsolódóan, a kutyakiállításokra, kutyasportokra, kutyakozmetikusokra, stb. vonatkozóan. Ezek az új – főleg nyugat-európai – tiltó, szigorító rendelkezések, törvények a magyar tenyésztők számára szinte teljesen átláthatatlanok. Miközben ezek minket is érintenek, és valószínű egyre inkább érinteni fognak. Bár azt gondolom ezzel nem vagyunk egyedül, és sokszor a rendelkező országok tenyésztői sincsenek vele teljesen tisztában, hogy mi történik körülöttük. Korlátozzák, vagy éppen betiltják bizonyos (pl. nyomott orrú) fajták tenyésztését, születnek színek (pl. blue merle) tiltására vonatkozó rendeletek,…
Kinológiai szervezetek Magyarországon 3. rész
Az előző bejegyzést ott fejeztem be, hogy… Már az OMEE hanyatlási fázisában felmerült az igény egy új ebtenyésztő szervezet megalakítására, miután az első kennel klub nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 1905-ben – egy nemzetközi kiállítás alkalmával, melyet az Országos Magyar Vadász-Szövetség rendezett – „A magyar ebtenyésztők elhatározták, hogy egy teljesen új általános ebtenyésztő-egyesületet fognak létesíteni. Az alakulóülések az ebkiállítás munkálatának befejezése után veszik kezdetüket.” – Vadászat és Állatvilág, 1905.11.01. Az 1905-ös kiállításokról 1905-ben két nagy nemzetközi kutyakiállítást is rendeztek, melyek nem csak a hazai, hanem a külföldi kiállítókat is vonzották. Tavasszal volt a III. Nemzetközi foxterrier- és tacskó-kiállítás (műkotorék-versennyel rókára és borzra), melyet a Magyar Foxterrier és…
Kinológiai szervezetek Magyarországon 2. rész
Az előző bejegyzést ott hagytam abba, hogy 1898-ban megszületett az első hazai kennel klub. Ez a cikk ennek az egyesületnek a megalakulását, működését, elért eredményeit, virágkorát, majd megszűnését, és annak okait tárja fel. Országos Magyar Ebtenyésztő Egyesület O.M.E.E. alapítva: 1898. október 29. „Országos magyar ebtenyésztő-egyesület. Vasárnapi számunkban már említettük, hogy Budapesten mozgalom indult meg egy ebtenyésztő-egyesület létrehozására s kifejtettük az új egyesület gazdasági jelentőségét. Ez az egyesület országos magyar ebtenyésztő-egyesület címén már meg is alakult Gromon Dezső honvédelmi miniszter elnöklésével. Tormay Béla miniszteri tanácsos lett az egyesület alelnöke. A földmivelési miniszter már jóvá is hagyta az egyesület alapszabályait. Az egyesület célja — mint mi is írtuk — a telivér eb…
Tények, érdekességek a kutyás világból.
