Kinológiai szervezetek Magyarországon 1. rész
A magyar kinológiai szervezetek múltja majd 200 évre nyúlik vissza. Ezen eseménysorozatba ad némi betekintést a cikk-összeállítás. Ebben a részben; megemlékezve a korai magyar kinológia nagyjairól, alapítóiról, az első kutyakiállításokról, a törzskönyvezés és a magyar sportkutyászat kezdetéről. Hiszen „múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe” (Babits Mihály). „Mint minden sportnak, így a kutyasportnak is, vagy mint szakkifejezéssel mondani szokták: a kynológiának, Angolország volt az ősi fészke. A telivérebtenyésztés ott már a XVIII. század közepétől kezdve sportszerű felkarolásban részesült. Az angolok sportszerű ebtenyésztése adott lendületet ugyanennek a sportnak Franciaországban és Németországban is. Míg minálunk a mult század utolsó évtizedeiben mutatkozott némi érdeklődés a…
Hová tűntek a kutyás újságok?
Amikor gyerek voltam és elkezdtek érdekelni a kutyák, hamar rajongója lettem a kutyás újságoknak. Korábban több ilyen lap volt a piacon. Csak kibattyogtam az újságoshoz és rendre bevásároltam mindet. Vettem az A Kutyát, a Kutya Revüt, a Nemzetközi Kutya Magazint, meg amit csak kapni lehetett. Sok cikk megmaradt bennem amit olvastam, ami nagy hatással volt rám, vagy ami felkeltette a kíváncsiságomat olyasmi iránt amiről addig még csak nem is hallottam. Fiatalkorom kutyás lapjaiból mára nem maradt egy sem. Minden nyomtatott szakmai kutyás lap megszűnt. Online újságok vannak persze, de… Egyrészt; Lehet, hogy egyedül vagyok ezzel, de én szeretem kézbe fogni az újságot. Szeretem lapozgatni, szeretem a látványát, az illatát, a…
Háborús gondolatok
Több hónapos egészségügyi kényszer-pihenő után azt gondoltam, ott fogom folytatni a blogot ahol abbahagytam. A soron következő cikk a tenyésztői stressz lett volna. De azután kitört a háború, és egyszerűen annyira bagatell lenne most a hétköznapi gondokon siránkozni, hogy képtelen lennék erről írni. Nem is lenne túl ízléses. Számos cikk jelent meg korábban a hadszíntereken szolgáló ebekről, de hogy a civil lakosság kutyáinak mi a sorsa háborús időkben, arról csak elvétve van információ. Írásaimban már többször foglalkoztam azzal, hogy a történelem sodrása, illetve bizonyos események, hogyan befolyásolták az emberek mellett kutyáik életét. Külön kiemelve a fajtatiszta ebek történetének alakulását, mivel ők egyfajta nemzeti jelképek, vagyis a politika gyakran beleszólt/beleszól abba,…
Kutyázás és tudományok – Münchhausen by proxy
Régóta foglalkoztat a kutyázás kapcsolata a különböző tudományokkal. Ha az ember a kutyák után kutakodik – legyen szó szinte bármiről – számos érdekes aspektusra lehet bukkanni. Nem gondoltam volna például, hogy amikor szinte véletlenszerűen elkezdtem feltárni a saját fajtám hazai történetét, olyan összefüggésekre bukkanok, amitől leesik az állam. Hogy a történelemhamisítás mint olyan, a kutyázást is érinti. Hogy a politika ebbe is beférkőzik, már igencsak régóta. Például mi hosszúszőrű collie tenyésztők sokáig úgy tudtuk, hogy a magyar collie tenyésztés története csak több évvel a II. Világháború után kezdődött Magyarországon, egész konkrétan az 1960-as években. Azután elég volt 10 percet eltöltenem a magyar sajtó adatbázisban ahhoz, hogy rájöjjek, ez mennyire nem…
Bodri a róka-kutya
Az állatvilágban egyáltalán nem ritka jelenség a különböző rokon fajok keveredése, vagy szándékos keverése. Gondoljunk csak a liger (tigris + oroszlán) vagy a geep (kecske + birka) hibridekre. A legismertebb talán a farkas-kutya (wolf-dog) hibrid, aminek háziállatként tartása az Egyesült Államokban igen nagy népszerűségnek örvend. Persze farkas hibridet tartani nem éppen veszélytelen, hiszen ezek az állatok sokkal inkább farkasként, mint kutyaként viselkednek. Nem beszélve a hétköznapi kutyáktól igencsak eltérő testi adottságaikról. Cesar Millan munkásságának talán legérdekesebb darabja volt, amikor a farkas hibridekkel kapcsolatos problémákat szemléltette egy 4 részes extra sorozatban (Wolf-Dogs: Out of the Wild, 2010). A legtöbb országban ezért az ilyen hibridek létrehozása, és tartása tiltott, vagy szigorúan engedélyhez…
Az első kutya-filmsztárok
A mozgókép története a Lumière fivérek első nyilvános vetítésével kezdődött 1895-ben. A brit filmipar egyik megalapítója Cecil Milton Hepworth, ezen korai szakaszban kapcsolódott be az európai filmgyártásba. Hamar létrehozott egy saját filmstúdiót, ahol mint színész, rendező, forgatókönyvíró, és producer tevékenykedett. Ő volt az első, aki megfilmesítette az Alice Csodaországban (1903) című sikerkönyvet. Ebben a némajátékban már feltűnt egy jelenet erejéig Blair, a következő évek filmcsillaga. 1905-ben Hepworth elsőként vitt filmvászonra olyan történetet, melynek főszereplője egy kutya volt. A kezdetekre jellemző szerény költségvetés okán a rendező egész családja szerepelt a filmben, sőt a kutya is sajátja volt, ő maga képezte ki a feladatra. Így a Rescued by Rover címszereplője a Hepworth…
Tények, érdekességek a kutyás világból.
